Az amerikai Argonne Nemzeti Laboratórium kozmológusai a világ (jelenleg) harmadik leggyorsabb szuperszámítógépét, az IBM Blue Gene Q-t fogják arra használni, hogy az ősrobbanás utáni eseményeket modellezzék.

Az októberben kezdődő kísérletben két hét alatt 13 milliárd évnyi eseményt futtatnak le. Milliárdnyi részecske mozgását és ütközéseit figyelik meg. Persze nem ez az első ilyen típusú kísérlet, a manapság használatos szimulációk elődje már az 1960-as években megjelent, vagyis a tudósoknak van némi tapasztalata e téren.

Persze nem túl sok, hiszen még ma is az az elsődleges kérdés, hogy az univerzum hogy jutott el abba az állapotba, amiben épp leledzik. Az elődökhöz képest a Mirának becézett szuperszámítógép azzal segíti a tudományos világot, hogy rettentően gyors – egy-két hét alatt képes elvégezni egy olyan komplikált szimulációt, amit egy normális gép el se tudna kezdeni.

S bár az IBM gépe "csak" 13 milliárd évnyi mozgást modellez, az Argonne vezető fizikusa, Salman Habib elmondása szerint volt már arra is példa, hogy a szimulációt univerzumunk koránál tovább hagyták futni.

Mint kiderült, a tudomány jelen állása szerint a jövőnk szó szerint sötét, ugyanis az egyre táguló univerzumban az anyag évmilliárdok alatt olyan messze kerül egymástól, hogy az újonnan keletkező csillagok fénye már nem tudja áthidalni a távolságot. Több ezermilliárd év múlva ugyan lesznek még csillagok, azonban a Földről már nem lesznek láthatóak – már csak azért sem, mert bolygónknak legfeljebb ötmilliárd éve van hátra.

Forrás: Hír24