Agyműtétet már legalább 2900 éve végeznek – jelentette ki múlt héten egy Tibet-kutató a tibeti Tripitaka enciklopédia áttanulmányozása után.

„Az enciklopédia világosan leírja, hogy mikor és hogyan végeztek agyműtéteket” – mondta el Karma Trinley, a lhászai Tibeti Egyetem segédprofesszora. A tibeti irodalmat, a buddhizmust és kalligráfiát kutató szakember bő négy évtizede, 1970-ben kezdte el tanulmányozni a Tripitakát. „Ebben részletesen lehet olvasni arról, hogy egy indiai orvos hogyan szemléli idősebb sebész kollégáját, amint az agyműtét hajt végre egyik páciensén” – tette hozzá.
 
A Tripitaka szerint az indiai orvos nem vett részt a műtétben, de a beteg beleegyezésével megtekinthette az operációt. A páciens komoly fejfájással küszködött, s sokszor kemény tárgyakba verte fejét, hogy így enyhítse fájdalmait – írja a könyv. Amikor Tsogyel látta, hogy kollégája egy csipesszel közeledik a beteg agyához, rákiáltott, hogy azt először fel kell forrósítani. „Tsogyel elismert szakember volt, az agysebészeten kívül az összes orvosi eljárást ismerte” – fogalmazott Trinley. „A sebész végül megfogadta tanácsát, a műtét pedig sikeresen lezajlott” – tette hozzá.
 
A Tripitaka a buddhista írások legkorábbi gyűjteménye. A benne foglalt információkat szóban adták tovább, végül az i.e. 3. században jegyezték fel. A két részből – Gangyur és Dangyur – álló gyűjteményt szankszritból fordították le; a Gangyur a buddhizmus alapítója, Sakjamuni tanításait tartalmazza, míg a második rész a Gangyur interpretációiból áll össze, indiai és tibeti buddhista vezetők, tudósok és fordítók tollából, benne filozófiával, logikával, irodalommal, nyelvészettel, művészetekkel, asztronómiával, orvoslással, építészettel és különböző időszámításokkal.
 
Az ősi agyműtétekre először 1998-ban találtak utalást: a régészek a Csinghaj-Tibet-medencében egy olyan ember földi maradványát fedezték fel, akinek koponyáján minden valószínűség szerint műtétet végeztek el; a beavatkozásra ötezer évvel ezelőtt került sor.
 
Forrás: Múlt-kor