Osho a 20. század egyik legellentmondásosabb spirituális tanítója volt, aki a világ 96 országából volt kitiltva. Bölcsességeit több százezres példányban és számtalan nyelven olvashatják hívei szerte a világban. Meditációi méltán népszerűek, szexről szóló tanításai helytállóak – csak nem egy spirituális tanító szájából… Mindössze 59 éves volt, amikor véget ért földi pályafutása.

Rajneesh Chandra Mohan Jain, más néven Bhagwan Shree Rajneesh, majd későbbi közismert nevén Osho, egy Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban élő vallási vezető volt; egy új, sokat vitatott vallási mozgalom megalapítója volt. Osho India Madhja Prades nevű államában, Kuchwadában született 1931. december 11-én, meghalt 1990. január 19-én az indiai Punában.
 
Előadásaira a világ minden tájáról érkeztek tanítványok, barátok, útkeresők. A számukra tartott előadásokat több mint hatszáz kötetben adták ki, és több mint harminc nyelvre fordították le. Úgy mondta: „Az én üzenetem nem egy doktrína, nem egy filozófia. Az én üzenetem egy bizonyos alkímia, egy tudomány az átalakuláshoz, tehát csak akik készek egójukban meghalni és újjászületni valami merőben újban, valamiben, amit most el sem tudsz képzelni… csak annak a kevés embernek lesz bátorsága meghallgatni, mert engem hallgatni veszélyes."
 
„Ha engem hallgatsz, akkor megtetted az első lépést az újjászületésed felé. Tehát ez nem egy filozófia, amit magadra ölthetsz, mint egy kabátot, s aztán henceghetsz benne. És nem is doktrína, amiben vigaszt találsz gyötrő kérdéseidre. Nem, az én üzenetem nem valami verbális kommunikáció – ennél sokkal kockázatosabb: nem egyéb, mint halál és újjászületés.”
Követői szerint Osho egyedülálló volt abban, hogy több különböző, egymásnak ellentmondó filozófiát is képes volt egyesíteni, mint például az antik görög tanításokat (Héraklész, Pitagorasz és Szókratész), a keleti filozófiákat (iszlám, buddhizmus) és Nietzsche ateizmusát. Véleménye szerint minden vallás valódi volt, amikor a megvilágosodott mesterek megalapították őket (mint Jézus, Buddha, Mohamed), és később romlottak el a hivatalos egyházak megjelenésekor. Ez az elképzelése sok teljesen különböző kultúrákból származó követőt eredményezett. Tanításaiban összehozta a nyugati és keleti, az anyagi és szellemi világot, és többször hivatkozott a jövő modern, tudatos emberére úgy, mint „Zorba, a Buddha”. Osho azt mondta önmagáról, hogy ő zorbikus buddhista…
 
Indiában gyakran hívták „szex gurunak”, miután több felkavaró beszédet tartott ortodox közösségekben, a szabad szerelemről és a szabados szexualitásról. Tanításai szerint „a tantrában minden szent, és semmi sem szentségtelen”.
 
„Filozófiáját episztemológiai szempontból nyugati kategóriák szerint leginkább radikálisan szkeptikusnak, relativisztikusnak lehetne besorolni. Alaposan tanulmányozta és ismerte a keleti tanok szinte mindegyikét, bár beszédeiben gyakran következetlenül keverte a tanításokat. Ugyanakkor a nyugati tanításokat részletesen nem ismerte, nem hivatkozott rájuk pontosan, és nem ebben a kategória-rendszerben helyezte el magát. Hatalmas erő és tekintély áradt belőle, szavait kinyilatkoztatásként fogadták a tanítványok – még akkor is, amikor az összeollózott tanok eredményeképpen súlyos ellentmondásokba keveredett önmagával.”
 
Osho a meditációról is másoktól eltérő véleményt hangoztatott. Szerinte a meditáció egy elmén kívüli állapot, nem pedig koncentráció. Elme nélküli, az elméhez való „nem ragaszkodás” állapota. Ez egy olyan dolog, ami valakivel „megtörténhet”, egy olyan állapot, amiben létezhet, de nem olyasmi, „amit csinálhat”. Szerinte a modern ember számára egyáltalán nem egyszerű csak ülni és meditációban lenni, ezért létrehozott olyan aktív meditációs technikákat, amelyek az embert természetes úton viszik a meditáció állapotába. Ezek a technikák – állítása szerint – lehetővé teszik, hogy egy személy felszínre hozza a mélyen elnyomott vágyait, gondolatait. Több technikájában használja fel a táncot, a szexualitást. De mint sokszor felhívta a tanítványok figyelmét, a meditációs technika még nem maga a meditáció, ez csak egy módszer a meditációs állapot elérésére.
 
 
Igen ellentmondásos személyiség volt. Indiában a sajátos filozófiája miatt mindig sikeres előadásokat tartott, és annak ellenére, hogy ő maga egyetlen könyvet sem írt, százhoz közeli számban jelentek meg könyvek az ő nevével. Ugyanis előadásait a lelkes tanítványok lejegyezték, és Oshot tüntetve fel szerzőként kiadták. Oshot a szélsőséges nézetei miatt Indiában is már erőteljesen támadták, főleg a szexszel összefüggő tanításai miatt, hiszen nem elsősorban az aszkétizmust, a visszafogottságot hirdette, és nem a buddhistákra jellemző vágynélküliséget, hanem azt, hogy akár a szex gyönyöre által is el lehet érni a megvilágosodást. (Megfelelő filozófiával alátámasztva ez igaz is. A szerk.) Ennek ellenére Indiában a hívei még narancssárga ruhát viseltek, ami a tisztaság, érintetlenség jelképe. Később bordó színre váltottak, s ehhez tudni kell, hogy keleten a ruhák színének mindig jelentősége van, egyes kolostorokat is jellemeznek a színei.
 
A konfliktusok miatt végülis Osho elhagyta Indiát és az Amerikai Egyesült Államokba költözött. „Amerikában a vagina gurujának hívták. Ő volt a szabad szerelem guruja, akinek a hatalma és mérhetetlen gazdagsága csúcsán 93 Rolls-Royce állt a rendelkezésére, karjait gyémántokkal kirakott színarany karórák borították, s aki arra biztatta híveit, hogy a legvadabb nemi kicsapongások segítségével keressék a megvilágosodást. Pályafutása során hatalmas lexikális tudásanyagra tett szert, s bár a különböző filozófiai tanok taglalása során nem egyszer súlyos ellentmondásokba keveredett önmagával, előadásai mindig egyedülállóak voltak a maguk nemében. A szegénység spirituális értékeit Osho nyíltan bírálta, gyűlölte és megvetette a nyomort – s életvitele, főleg a kései éveiben, igazán erre vallott. Több magánrepülőgépe volt, s lépéseit gépfegyveres kísérők biztosították. Rajneeshpuram néven egy hatalmas város felépítésébe kezdett az USA-ban, mely a felekezetének adott volna otthont. A Rajneesh-vállakozások több mint 100 millió dollárt halmoztak fel, s tanai, uralkodásának tíz éve alatt meghódították a világot. Szavain királyi hercegek, művészek, zenészek és filmsztárok csüngtek. Szemben azzal, mikor hívei Indiában még a tisztaság narancsszínű leplét viselték, az Amerikai Egyesült Államokban az elkeseredett hatalmi harcoktól a zsarolásokig, mérgezésekig, gyilkossági kísérletekig, nemi betegségekig és a közösség széthullásáig mindenben része lehetett.” (Ezt a megítélést méltatlannak tartom hozzá. A szerk.)
 
A megszokott visszafogottságot a szélsőséges pazarlás követte. A világ 96 országából volt kitiltva, de ez a tény nem állította meg népszerűségét. Sőt… A világ egyik első ismert biológiai terrortámadását 1984-ben a hívei követték el, amikor is egy salátabár hálózatban szalmonella fertőzéssel több ezer embert betegítettek meg. Emiatt 1985-ben az USA-ból is kitoloncolták.
 
Oshot lehet megvetni, kritizálni, vagy isteníteni, felmagasztalni. Lehet szélhámosnak, nagyképűnek tartani, akinek valóban hatalmas volt az egója. De két dolog biztos: meditációi jók és hasznosak, és nem lehet figyelmen kívül hagyni személyiségét és tanításait. Hatalmas nyomott hagyott maga után a világban.
 
 
-eszme-