A galaxisok közti teret sötét anyag tölti ki – erre a következtetésre jutottak számítógépes modellezés alapján japán kutatók, akik a The Astrophysical Journal legújabb számában tették közzé tanulmányukat.

Közismert tény, hogy rengeteg láthatatlan, úgynevezett sötét anyag van a világegyetemben. Míg a közönséges anyag részaránya mindössze 4,5 százalék, a sötét anyagé eléri a 22 százalékot. Mostanáig viszont senki sem tudott választ adni arra, hogy hol is lehet univerzumunkban a sötét anyag – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A Tokiói Egyetem matematikai és fizikai intézetének kutatói, a Nagojai Egyetem tudósaival együttműködve számítógépes szimuláció, valamint az úgynevezett gravitációs lencsézés módszerével nyert adatokat alkalmazták arra, hogy kiderítsék, hol is rejtőzik a sötét anyag.

Még Einstein jósolta meg az általános relativitáselméletében, hogy amennyiben két galaxis pontosan azonos látóirányba esik az égbolton, a közelebbi csillagváros gravitációs tere eltorzítja a távolabbi galaxis képét ív alakú foltokká, vagy szerencsés esetben akár egy komplett gyűrűvé (ennek Einstein-gyűrű a neve). A gravitációs lencsézés hatása gyenge, így nehéz észlelni különálló csillagvárosok esetében, csupán a több millió galaxist feltérképező digitális égboltfelmérési program (SDSS, Sloan Digital Sky Survey) tette lehetővé, hogy kiszámítsák a csillagvárosok körüli tömegeloszlás átlagos értékeit.

A Tokiói és Nagojai Egyetem kutatói által elvégzett számítógépes szimulációk arról tanúskodnak, hogy a csillagvárosoknak nincsenek éles határvonalaik. Ehelyett a galaxisokat "elővárosokként" veszi körbe a sötét anyag, amely csomókban, de szervezetten helyezkedik el, de kitölti a csillagvárosok közötti teret is. A fényes objektumok viszont, például a csillagok, jól körülhatárolt területen helyezkednek el. A kutatók szerint így bebizonyosodott, hogy a világegyetemben nincs üres hely, a galaxisok közötti területet a sötét anyag tölti ki.

Forrás: Index