Igazat adott a berlini bíróság annak a német polgárnak, aki a szövetségi parlament Tudományos Szolgálatának ufójelentésébe akart betekinteni. A Bundestag először megtagadta a dokumentum kiadását, majd a bírósági döntés után a legfelsőbb bírósághoz fellebbezett.

Frank Reitemeyer a brit és francia ufóakták nyilvánosságra hozása után döntött úgy, hogy kikéri a német kutatások eredményeit. A bíróságon elmondta, felháborítja, hogy míg a francia, brit, amerikai és kanadai polgárok megismerhették államaik ufókra vonatkozó információit, a német kormány ezeket továbbra is titokban tartja. Bár a kormány azt állítja, sohasem folytattak ilyen vizsgálatot, bebizonyosodott, hogy létezik egy akta, amelynek címe "Földönkívüli intelligencia keresése és az A/33/426 számú ENSZ-határozat érvényesítése az azonosítatlan repülő objektumok és idegen életformák megfigyeléséről". Itt érdemes megjegyezni, hogy ilyen számú határozatot az ENSZ archívuma nem ismer, az 1978-ban tartott 33. ülésszak a 206-os határozattal véget ért.
 
A német dokumentum viszont mégis létezhet – Reitemeyer a Exopolitik Deutschland nevű civil szervezettől értesült róla -, mert a parlament kereken elutasította a nyilvánosságra hozatalát. Az akta egyes részletei viszont korábban megjelentek a német sajtóban. Ezt a német kormány az ENSZ számára állította össze, amikor a világszervezetben felmerült egy ufókutató ügynökség felállítása.
 
A titkok ideát vannak
 
Andreas Schutz, a német Repülési és Űrhajózási Központ munkatársa úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy a németek földönkívüliek után vizsgálódtak volna, de az nagyon valószínű, hogy a hidegháború alatt figyelemmel kísérték és dokumentálták a nem azonosított repülő tárgyakat. Tény, hogy a nyilvánossá tett amerikai és brit ufóaktákban is tekintélyes mennyiségű szöveget tettek olvashatatlanná, illetve visszatartottak egyes részleteket, de ezzel valószínűleg nem az idegenek titkait, hanem éppenhogy a saját és szövetséges katonai kísérleteket, titokban fejlesztett és éppen ezért gyakran ufónak nézett repülőgépeket akarták védeni. Ugyanakkor viszont Németország lopakodó bombázókat vagy hasonló eszközöket nem fejlesztett ki – legalábbis ma még így tudjuk.
 
A döntés most a berlin-brandenburgi legfelsőbb bíróság kezében van. A Bundestag fenntartja, hogy a német információszabadság-törvény nem vonatkozik a parlament Tudományos Szolgálatának irataira, és a szerzői jogok miatt nem lehet azokat közzétenni.
 
Forrás: HVG