Évezredekkel ezelőtt, az atlantiszi Aranykorszakban, és még sokkal azután is a bolygó bizonyos kiemelt helyein a bölcsek és beavatottak Misztérium-iskolákat működtettek, melyekkel az volt a cél, hogy az arra érdemes – és próbára tett – tanítványokat  beavassák az élet és halál, ill. a halál utáni élet misztériumába.

Az atlantiszi iskola özönvíz általi teljes pusztulása után a beavatott papok, akik előre látták az eseményeket, igyekeztek átmenteni a Tudást, amely – ha nem is teljes egészében, de fennmaradt  – többek között Egyiptomban a Hórusz szem misztérium iskolában, Eleusziszban (Athéntól 15 km ÉNy-ra) Kr. e. a 15. században a városka nevével egyező Eleuszi misztériumiskolában, Püthagorasz misztériumiskolájában, melyet Kr. e. 530-ban, az itáliai Kroton városában hozott létre, de említhetjük a Saint Germain által 1775-ben, Párizsban létrehozott misztériumiskolát is.

Bár a mai, materialista szemléletű tájékoztatásokban ezek gyakran úgy szerepelnek, mint vallási közösségek, nyugodtan mondhatjuk, hogy korántsem voltak azok. A vallás ugyanis arról szól, amit az emberek egyénenként vagy csoportosan hisznek. A misztériumiskolák oktatói, beavatott papjai viszont nem hittek a halál utáni életben, hanem egészen biztosan tudták, sőt, személyes tapasztalatuk, élményük is volt arról, hogy az élet a halál után igenis folytatódik.

Mindaddig persze, amíg a tanítvány el nem jutott a beavatásig, ahol a halál utáni élet tényét megtapasztalhatta, el kellett hinnie, amit a tanítója, mestere mondott, ami azt jelenti, hogy elég hosszú utat kellett megtennie – szintén hit alapon – mígnem a személyes tapasztalatokig és a megértésig eljutott.

Mivel az atlantiszi tudás sokszor csak töredékeiben maradt fenn, az emberi tudásszomj viszont nem csitult, előfordult, hogy a hiányzó részeket fantáziával igyekeztek pótolni, ami többek között oda is vezetett, hogy egyes irányzatok elkorcsosultak. A komoly próbatételeken át nem haladó tanítványok – jellembeli hiányosságaiknak köszönhetően – a használható tudást és erőt elkezdték egyéni célok elérésére használni. Ez önmagában még nem volna baj, mindaddig, amíg az egyéni célok összhangban vannak a közösség céljaival és a közös jót szolgálják. Hibás, torz jellemre viszont egyszerűen lehetetlen jó Tudást építeni. Így, a próbatételek hiánya, az univerzum belső törvényeinek hiányos ismerete és a közös jót figyelmen kívül hagyó egyéni célok oda vezettek, hogy bizonyos – leggyakrabban „Szabadkőműves Páholyok”-ként emlegetett – közösségek mára már inkább a fennálló, materialista társadalmi és gazdasági berendezkedés  önjelölt irányítóivá, nem pedig az új és jobb élet építőivé váltak.

Balogh Béla (Fotó: bioenergetic.hu)

Balogh Béla (Fotó: bioenergetic.hu)

Az Univerzumban azonban egyensúly van. A „Világunk” egy dinamikus, folyton változó, mégis egyensúlyban maradó „szerkezet”, ahol a romboló erők mellett mindig ott vannak, megjelennek az építő, közös jót szolgáló erők. Azok a Mesterek, akik valamikor a jól működő Misztérium-iskolákban tanítottak, ha fizikai testben nem is, de Fénytestben velünk vannak, segítenek, és természetesen továbbra is tanítanak – hiszen nem is tehetnének mást.

Az Új Korszak azonban új megközelítést, új tanítási módot igényel, és ehhez alkalmazkodva született újjá, indult újra egy modern Misztériumiskola Piliscsabán, a Fehér Sas Páholy védőszárnyai alatt…( folyt. köv)

Balogh Béla, Matolcsi Zoltán

www.fehersaspaholy.hu
www.bolcsessegiskola.hu
info@fehersaspaholy.hu
https://www.facebook.com/bolcsessegiskola/
https://www.facebook.com/fehersaspaholy/

Fehér Sas Páholy Alapítvány
Fehér Sas Bölcsesség Iskolája

Bankszámla szám: 73600149-11118792

Minden kis adományt  hálás szívvel köszönünk.

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.