Az amerikai egydollárost kibocsátása óta hatalmas rejtély övezi. Egyesek szerint számtalan sötét titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg rajta. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem vajon valóban a templomosok szimbólumai? A „NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti New World Order, vagyis Új Világrend.

Az amerikai egydollárost kibocsátása óta hatalmas rejtély övezi. Egyesek szerint számtalan sötét titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg rajta. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem vajon valóban a templomosok szimbólumai? A „NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti New World Order, vagyis Új Világrend.
 
Lehetséges, hogy ez egy utalás a majdanán kialakuló egyesült világrendre, mely végleg eltűnteti a nemzetek közötti határokat, és totális kontroll alá vonja a tömegeket? Mi a tizenhármas szám szerepe? (13 vonal a pajzson, 13 nyíl a sas kezében, 13 csillag, 13 szint a piramison…). Noha az összeesküvés elméletek szerzői rengeteg időt vesztegettek már az egydolláros bankjegyen látható szabadkőműves szimbólumok elemzésére, azt eddig senki sem tudta kielégítően megmagyarázni, hogy miért vannak ott ezek a szimbólumok, vagy, hogy mit is jelentenek valójában.
 
Az egydolláros szimbolisztikájának híres mizériája nem új keletű. Az emberek két táborra oszlanak szét a kérdést illetően. Az első csoportot azok alkotják, akik meg vannak róla győződve, hogy a szabadkőművesek titkos szimbólumai láthatók a bankjegyen, míg a második csoport szerint szó sincs ilyesmiről, azonban abban mindkét tábor egyetért, hogy egy roppant bonyolult szimbolisztikájú „alkotásról” van szó.
 
De előbb ismerkedjünk meg egy kicsit a szóban forgó amerikai egydollárossal. Az egydolláros bankjegyet hivatalosan 1957-ben bocsátották ki, jelenlegi kinézetében. Azóta semmiféle nagyobb változtatást nem eszközölt rajta a kormány, leszámítva azt, hogy 1963-ban debütált a bankjegy elülső képe George Washingtonnal (1732-1799), az Amerikai Egyesült Allamok első elnökének portréjával. (nem hivatalosan már 1862-ben kibocsátottak egydollárosokat Salmon P. Chase, Abraham Lincoln titkárának portréjával. Ennek mérete 189×79 mm volt). Így elmondható róla, hogy a második legrégebbi dizájnt használó bankóról beszélünk, a kétdolláros után.
 
Az Egyesült Államokon belüli pénzmozgás csaknem 45%-át egydolláros bankókkal bonyolítják le az emberek. Elmondhatni tehát, hogy bár értéke elenyésző (ha az amerikai értékrendet nézzük), mégis töretlen népszerűségnek örvend hazájában. Jelenlegi mérete körülbelül 155.956×66.294 mm, vastagsága 0.10922 mm. Anyaga papír helyett vászon és pamut egyvelege, ennek ellenére egy átlagos egydolláros élettartama csupán 21 hónap, ezután leváltja azt egy újabb sorozatú példány.
 
Az egydolláros híres beceneve a „Greenback” az 1800-as évek végéről ered, amikor is Abraham Lincoln fekete és zöld dollárok nyomását rendelte el, melynek nem titkolt célja a polgárháború „pénzelése” volt. Az eljárást, amivel ezeket a bankókat készítik, bár ismerjük, az összetevők, a legapróbb részletek, és technikai nüanszok máig felfedetlenek, biztonsági okokból. Parányi piros, és kék selyemszálak futnak végig a már említett vászonszerű anyagon. Maga a pénz meglehetősen strapabíró, mondhatni masszív, egy kiadós mosás, vagy áztatás után sem hullik szét. A tinta egy különleges keverékét használják, melynek pontos összetevője titkos. Azután szimbólumokkal nyomják át, ezt követően megkeményítik, hogy ellenállóbbá váljon a folyadékokkal, főként a vízzel szemben. Ezután következik a préselés, a folyamat utolsó mozzanata.
 
De vajon valóban szabadkőműves szimbólumok találhatók rajta? Hogy képbe kerüljenek a témában járatlan olvasók is, megemlítenénk néhány tényt erről a titkos társaságról. Talán nincs még egy szervezet a világon, amely ennyire precízen működött volna és ekkora hatalommal bírt volna a történelem során, mint a szabadkőművesség. A szabadkőművesség (angolul freemasonry) a legnagyobb titkos társaság a világon, és talán az egész történelemben. A jelenlegi adatok szerint mára már több millió tagja van bolygó szerte.
A modern szabadkőművességet egyesek 1717-re eredeztetik, míg mások szerint ennél jóval régebbi, a 12. századi templomos lovagrendtől ered. Eszerint Londonban indult útjára, amikor James Anderson megjelentette Alkotmányát. Ettől kezdve folyamatosan terjedt, Amerikában és Európában, de még a Közel-keleten is. Robbanásszerű terjedése azonban csak az 1800-as évektől indult meg. Feladatukról eltérően vélekednek a kutatók és történészek, de abban valamennyien egyetértenek, hogy rengeteg jótékonysági, és segítő munkát végeztek, illetve végeznek. Pénzt, időt, tudást osztanak meg egymással, és azokkal, akiken segíteni szeretnének.
 
A szabadkőműves élet három alapkőre épül: a testvéri szeretetre, az igazságra és a jótékonyságra. Minden szabadkőműves megfogadja, hogy segít annak, aki hozzá fordul. A szabadkőművességet azonban a közvélemény máig a korrupció és a sötét ármányok, világuralom szinonimájaként említi, annak ellenére, hogy ma már egész mást jelent a társaság tagjának lenni.
 
A szabadkőművesség pártatlan gondolkodású, és szellemiségű, és bár a közkedvelt összeesküvés elméletek szerint eme társaság tagjai minden évben összeülnek egy titkos ülésre a világot érintő aktuális dolgokról tanácskozni. Ők őrzik a Szent Grált, és a világtörténelem legnagyobb kincseit. Soha fel nem fedett tudásnak vannak birtokában, és ők azok, akik az egész világot a háttérből irányítják, mintegy árnykormányként. Ezekre nincs semmilyen bizonyíték, pusztán feltevések, különféle fantáziadús teóriák. Illetve, ha őszinték akarunk lenni, ez a dolog mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Itt nem minden csak fekete, vagy csak fehér.
 
 
Amikor Weishaupt megalapította az Illuminátusok Rendjét ő választotta ki a harmadik szemet a szervezet jeleként. Ez a szem képes olvasni az emberek auráját, és ismeri a beavatatlanok számára láthatatlan dolgokat. Ez a Sátán szeme is, amely mindent tud, mindent ismer, és úgyanolyan jól belelát a múltba mint a jövőbe. Az ókorban ez volt a Jupiter, vagy az Apollo, illetve a Gondviselés szeme. Az egyiptomi hieroglifák azt mutatják, hogy azonos az egyszemü napistennel, Osiris-al. Ez a szem, sok más szimbólummal együtt, megtalálható az amerikai dolláron.
 
A két rajz az Egyesült Államok nagypecsétjének (The Great Seal of the United States) két oldala, de mint tudjuk, az előbbit használják pecsétként. Eredetük egészen 1776-ig, az amerikai függetlenség kikiáltásáig megy vissza. Az újonnan alakult államnak szüksége volt egy pecsétre, hogy nemzetközi szerződéseket ezzel szignáljon. Végül csak hat év után született meg a döntés. .
 
1776. július 4-én az amerikai Kongresszus kijelölte Thomas Jefferson -t és Benjamin Franklin -t (szabadkőműveseket), hogy hozzák létre az Egyesült Államok “Nagy Pecsét”-jét, hogy emlékeztessen a 13 állam egyesülésére egyazon akta, a Függetlenségi Törvény által. Mit jelképez tehát mindez az ábra? Azt jelentik, hogy létrejött egy titkos kormány által irányított Uj Világrend, vagy inkább annak törekvésnek a kifejezése, hogy egy nemes elvekre épülö új generációt hozzanak létre?
 
Ha megnézzük az egydolláros elülső oldalát, az első dolog, ami szembe tűnik, az a néhai George Washington portréja. Ő volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke. Ha tovább nézelődünk, hamar ráakadunk az Egyesült Államok kincstárának zöldes színű pecsétjére. Mindjárt felül egy tökéletes egyensúlyban álló mérleget látunk, ami a kiegyensúlyozott költségvetésre utal. Középen egy vonalzó kapott helyet, méghozzá nem is akármilyen.
 
Ezt a vonalzót sokan azonosítják a szabadkőművesek által használt szimbólumok egyikével. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem, a fémkalapács, körző, és vonalzó csak néhány a tucatnyi szimbólum közül, melyet a szabadkőművesség előszeretettel használt. Bár a megemlített első két szimbólumot nem a társaság javasolta, tartja magát a nézet, miszerint az Egyesült Államok kincstári pecsétje a szabadkőműves hatalom okkult jelképe. A vonalzó alatt az Egyesült Államok kincstárának kulcsa látható, szintén mintegy szimbolikus értelemmel felruházva.
 
A második rajz igazi csemege, de ebből kevés maradt meg a későbbi ábrázolásokon, így a pénzjegyen. Lássuk előbb a latin jelmondatokat:
 
Deo favente – Isten pártfogásával
Deo favente perennis – Isten pártfogásával örök
In vindiciam libertatis – A szabadság megszerzésére
Virtus sola invicta – Egyedül az erényt (vitézséget) nem lehet legyőzni
 
Később azonban ezek mind lecserélődtek a bankjegyen, de a két új felirat is pazar.
 
Annuit coeptis – "Rábólint a kezdeményezésre" szó szerint, de nyilván kicsit emelkedettebben is lehetne ezt fordítani: (Isten) támogatja a terve(in)ket. Szép szapphói versmérték cseng a fülünkbe e jemondatnál. Sok jelige versmértékben van írva.
 
Ez önmagában még nem is olyan érdekfeszítő, azonban az egydolláros ellenkező oldala már annál érdekesebb.
 
Forrás: Paramoral