Még úszni is képes az a “medúza”, amelyet szilikon-polimerre ültetett patkány szívizomsejtekből hoztak létre a Harvard Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói.

A Harvard és a Caltech kutatói a medúza mozgásának megfejtéséhez vizsgálták a medúza izmainak elhelyezkedését, azt, hogy testük miként húzódik össze, s ernyed el, valamint hogy a folyadékdinamika miként segíti vagy hátráltatja mozgásukat. Megértvén a mozgásfunkciókat, a kutatók hozzáfogtak az állat mesterséges "változatának" létrehozásához: a teremtményt vékony szilikon-membránon tenyésztett patkány szívizomsejtek segítségével "növesztették".

A Medusoid névre keresztelt lényt elektromosságot vezető folyadékkal feltöltött tartályba eresztették, amelyben azonnal "életre kelt", mihelyt áramot vezettek belé – a szívizomsejtek azonban még az elektromos impulzus előtt elkezdtek összehúzódni.

Az úszkáló, pulzáló "lény" viselkedése nagyon hasonlít az igazi medúzákéra – persze a szaporodást és a táplálkozást kivéve.

Kevin Kit Parker, a Harvard Egyetem biomérnöke hangsúlyozta, hogy a mesterséges medúza a legkülönfélébb tudományágak számára hasznos lehet: a tengerbiológusok többet megtudhatnak a medúzák élettanáról, és arról, hogy miként hajtja magát előre; az összehasonlító biológia terén a Medusoid pumpálási funkciója összevethető a szívműködéssel; de hasznos modellként szolgálhat az úszók mozgásával foglalkozó sportkutatók számára is.

Kevin Kit Parker a Medusoidot új szívgyógyszerek kifejlesztésére alkalmazná, de a mesterséges medúza elősegítheti újfajta mesterséges szív megalkotását is. Következő lépésként azonban a Harvard Egyetem kutatója a medúzánál bonyolultabb állat "lemásolását" tervezi.

Forrás: Hír24