A többiek csúfolódása csak az egyik dolog, amire fel kell készülniük. Olyan „felnőttbetegségeik” is lehetnek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség.

Ma már nemcsak az orvosoknak és a táplálkozási szakembereknek egyértelmű, hogy a gyerekkori túlsúlyért az esetek nagy többségében a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás felel, hanem a szülőknek is. Ez derült ki abból a most készített uniós vizsgálatból is, amelynek öt éve alatt összesen 16 224 apróságot vizsgáltak meg a szakemberek, illetve egész pontosan azt, hogyan és milyen mértékben befolyásolja az étkezés a 2-10 évesek fejlődését.

 
Kiderült, hogy uniós viszonylatban az északi országokban élő gyerekek elhízás szempontjából sokkal jobb helyzetben vannak, mint a déliek. Kevesebb időt töltenek ugyanis a tévé előtt, és ha tévéznek is, akkor sem esznek közben. Emellett a svéd gyerekek például összességében kevesebb cukrozott üdítőt és édességet és több gyümölcsöt, zöldséget esznek, mint déli társaik.
 
Az uniós átlagtól sajnos Magyarország sem marad el: az elhízott gyerekek száma itthon is megháromszorozódott az elmúlt években, aminek az okai között a szakértők a már ismert kettő mellett a túlzott stresszt és a testi-lelki bizonytalanságot említik.
 
A gyerekkori elhízást az orvosok szerint nem szabadna félvállról vennünk, még akkor sem, ha az európai országok zömében így tesznek az emberek: a kövér gyerekekből később kövér felnőttek lesznek, akiknek már relatíve fiatal korban olyan – az elhízás miatt kialakult – betegségekkel kell megküzdeniük, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy az ízületek fejlődésének zavara.
 
Forrás: Hír24