Már az óvodáskorú gyermekek sem mozognak eleget, s ez bizony aggodalomra ad okot a következő generáció fizikai és pszichés jólétét, magatartását és tanulási képességeit illetően — állítják a mozgásfejlesztéssel, testneveléssel, gyógytestneveléssel foglalkozó szakemberek.

Kutatások szerint egy hároméves kisgyerek tényleges fizikai aktivitása átlagban napi 20 percnél nem több. A vizsgálathoz 78 hároméves gyermeket választottak ki, és mindegyikük csuklójára egy matchbox méretű, úgynevezett gyorsulásmérőt erősítettek.

A berendezés, amelyet reggeli felkelésüktől az esti lefekvésig kellett viselniük, pontosan rögzítette a kisgyerekek napi fizikai aktivitásával kapcsolatos adatokat, és azt, hogy szervezetük eközben összesen mennyi kalóriát égetett el.

Kiderült, a gyerekek átlagosan napi 1300 kalóriát égettek el, szemben az ajánlott napi 1500 kalóriával. A probléma oka pedig a mozgáshiány — magyarázták az orvosok. A hároméves gyerekek ugyanis még nem eszik túl magukat, mint később, tizenéves korban, sőt ez a korosztály ma körülbelül 25 százalékkal kevesebb kalóriát fogyaszt, mint 25 évvel ezelőtt. Fizikai aktivitásuk azonban drámai mértékben csökkent: alig égetnek el több kalóriát az ébren töltött 9-10 óra alatt, mintha csak pihennének vagy aludnának. Kevés az az átlagosan napi 20 perc, amikor olyan tevékenységet végeznek, amitől kicsit kimelegszenek, lélegzetvételük, pulzusuk felgyorsul.

Hibáztathatóak ezért a szülők, akik leültetik a kicsiket a televízió- és videokészülékek elé, bárhová is mennek, szinte mindenhová autóval viszik a gyerekeket, ha pedig nem, akkor babakocsiba ültetik még a hároméves gyermeket is, aki pedig már nyugodtan sétálhatna szülei mellett.

A kisgyermekkori ülő életmód a későbbi súlyproblémák okozója lehet, de nem csak erről van szó. Az aktívabb gyermekek jobb magaviseletűek, hatékonyabban is tanulnak, mert a fizikai erőfeszítés jótékonyan hat agyuk fejlődésére.

Nagyon fontos tehát a család példamutatása, ugyanis a mozgás iránti igény, miként a táplálkozási szokások kialakítása is a szülők felelősségét is felvetik — hangsúlyozza Fehér Judit mozgásfejlesztő. A pedagógus elsősorban a közösen végzett mozgásos tevékenységek mennyiségének és minőségének növelését, a szabadban való játékot emeli ki. Ilyen lehet az együttes kerékpározás, fogócskázás, labdázás, vízben való játékok, amelynek valamelyikére minden nap sort kell keríteni.

Nem minden pénzkérdés

A családban mindenhol van legalább egy labda, ami már eleve sok lehetőséget biztosít a mozgásra, a játékra. Fontos azonban, hogy a túlsúlyos gyereknek olyan mozgásformát válasszunk, amely az ízületeit nem terheli. A fokozatosság szintén lényeges, ahogyan az is, hogy a mozgásos tevékenységet ne kudarcként élje át a gyerek, hanem sikerélménye legyen, ne adja fel.

 

Forrás: szoljon.hu