A részecskék legújabb vizsgálata alapján tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld életet adó folyadéka abból az anyagból jött létre, amelyből maga a bolygó is – nem pedig a különféle űrből érkező becsapódások eredményeképpen keletkezett, mint ahogyan azt korábban hitték.

Az óceánok eredete régóta tudományos rejtvénynek számít. A Föld szülőhelye, a fiatal nap körül elhelyezkedő poros nebula (csillagköd) annyira forró volt, hogy a vizet elpárologtatta, így a bolygót alkotó anyag csontszáraz volt annak keletkezésekor – így a víznek ezután kellett valahogyan megjelennie. A naprendszeren kívülről érkező jeges aszteroidák elmélete megmagyarázhatta volna ezt a problémát, azonban egyidejűleg újabbakat is felvetett: az üstökösök ugyanis gazdagabbak deutériumban (a hidrogén stabil nehézizotópja) mint a földi óceánok, és több platinumot és egyéb ritka elemet kellett volna magukkal hozniuk mint amennyi jelenleg a vizeinkben fellelhető. Ha tehát a földi víz nagy része becsapódások eredményeképp jött létre, akkor ezek a feltűnő különbségek további – eddig hiányzó – magyarázatra szorulnak.
 
A legújabb kutatások alapján azonban úgy tűnik, hogy a víz a Föld elemi építőköveiben már eleve jelen lehetett. A University College London munkatársai által lefolytatott kísérletek szerint a porszemcsék, melyekből a Föld keletkezett, a magas hőmérséklet ellenére is képesek megkötni a vizet molekuláris szinten.
 
Nora de Leeuw csapata számítógépes modellezéssel vizsgálta az olivin részecskéinek vízmegkötő képességeit – azt az állapotot, amikor vízmolekula érintkezik az olivinszemcsék szabálytalan felületével. Ez az ásvány gyakori mind a naprendszerünkben mind pedig más csillagok körül található csillagködökben, és a számítások alapján kiderült, hogy a vízmolekulával történő találkozásakor rengeteg energia szabadul fel – ami egyben azt is jelenti, hogy hatalmas energiára van szükség ahhoz is, hogy a már összekapcsolódott molekuláikat szétválasszák.   
 
A modellezésnek megfelelően a porszemcsék akár 630 °C-on is megtartják a vízmolekulákat, amely elég magas hőmérséklet ahhoz, hogy bizonyítsa: már a Föld keletkezésekor is tartalmazhattak vizet.
 
A kutatócsoport tagja, Michael Drake (University of Arizona) szerint a Föld vizének egy része – ráadásul valószínűleg nagy része – bizonyosan ebből a forrásból származik. Ahogyan a bolygó a porból kialakult, a nyomás és a hőmérséklet elég magasra szökhetett ahhoz, hogy elválassza a vizet az ásványoktól, így létrejöhettek az első folyók majd óceánok.
 
Amennyiben így is történt, bolygónk számára nem ez a víz egyetlen forrása. Az aszteroidák egy része közismerten gazdag jégben, és biztos hogy volt néhány amelyik beleütközött a Földbe a Naprendszer kialakulásának korai, kaotikus szakaszában. Az új feladat a tudósok számára tehát az lesz, hogy kiszámítsák: melyik mechanizmus milyen mértékben járult hozzá bolygónk vízellátásához.
 
New Scientist