Egy szerszámélező eszköz lehet a legfontosabb bizonyítéka az Újvilág második vikingtelepének, amelyet egy kanadai és skót kutatócsapat a Baffin-szigeten tárt fel. A régészek feltételezése szerint a viking tengerészek és a bennszülött amerikai vadászok egy transzatlanti kereskedelmi hálózat partnerei lehettek.

Az elmúlt 50 évben – amióta az ezeréves vikingtelep nyomait felfedezték Újfoundlandon – régészek és amatőr történészek fésülték át Észak-Amerika keleti partvidékét viking látogatók nyomait kutatva. A hosszú, de főként eredménytelen keresést követően a hónap elején egy Kanadában tartott konferencián Patricia Sutherland új bizonyítékokkal állt elő, amelyek a második, amerikai földön felfedezett viking előőrsre utalnak.

Messze a sarkkörön túl, a Baffin-szigeten ásva a Sutherland által vezetett csapat – amely az újfoundlandi Memorial Egyetem régészei és a skót Aberdeeni Egyetem kutatóiból állt – néhány igen érdekes köszörűkövet talált. A rézötvözet nem volt ismert az Északi-sarkvidék őshonos lakosai körében, így a régészek következtetései szerint és a korábbi kutatások alapján a szerszámélezés nyomait magán viselő bronzdarabka a vikingek Baffin-szigetbeli táborának eszköztárába tartozhatott.

„Bár a professzornő korábbi bizonyítékait nem találtam eléggé meggyőzőnek, a mostani mindenképpen az” – mondta James Tuck, a Memorial Egyetem régészprofesszora.

Az archeológusok körében már régóta ismert, hogy a viking hajósok i. sz. 1000 táján indultak útnak az Újvilág felé. A népszerű izlandi saga elmeséli a viking vezér, Leif Eriksson történetét, aki Grönlandról nyugat felé kezdett hajózni. A legenda szerint Eriksson sokat időzött az általa Hellulandnak nevezett Baffin-szigeten, mielőtt dél felé, Vinland irányába távozott.

Az 1960-as években két norvég kutató, Helge Ingstad és Anne Stine Ingstad tárta fel a L'Anse aux Meadows-i alaptábort Újfoundland északi csúcsánál, amely az első amerikai viking telep lehetett. A 989 és 1020 közé datált táborban vasmegmunkáló és hajójavító eszközöket tártak fel a régészek.

Sutherland spekulációja szerint a viking tengerészek kanadai utazásának legfőbb célja az értékes erőforrások keresése lehetett. Abban az időben Észak-Európában a nemesek sok pénzt fizettek a rozmárcsontokért, a sarki szőttesekért és egyéb ritka északi luxuscikkekért, például prémekért. Helluland vizei akkoriban telis tele voltak rozmárokkal, a partjai mentén pedig nyüzsögtek a sarki rókák és a többi kis prémes állatfaj tagjai. A viking kereskedők ezekért a termékekért valószínűleg vasat és fát illetve faragott szobrocskákat adhattak cserébe.

Ha Sutherland feltevése helyes, akkor az Újvilág történetének egy újabb fejezetére derülhet fény, amely szerint a viking tengerészek és a bennszülött amerikai vadászok egy transzatlanti kereskedelmi hálózat partnerei lehettek.

Forrás: Múlt-Kor