A Bibliában sok „csodás gyógyulást” jegyeztek fel, amikor Jézus csupán megérintette a beteget, a vakot, a bénát. Volt, hogy meg sem kellett érintenie, és a „csoda” bekövetkezett.

A fáraóknak is isteni erőt tulajdonítottak, így elég volt kinyújtaniuk a kezüket, és az eléjük járulók meggyógyultak. Ahogy a középkori királyok és főrangú papok „áldást osztó” mozdulatának is csodás erőt tulajdonítottak. De valójában „kézrátéttel” gyógyít az édesanya is, amikor gyermeke sebesült térdét, fájó fejét simogatja. Napjainkban fel-feltűnik egy természetgyógyász, aki a nyilvánosság előtt is vállalja, hogy kézrátéttel gyógyít. Sőt, különféle tárgyakat „ragaszt” a paciense testére, annyira erős mágneses hatásnak veti alá – pusztán érintésével.
 
Az agyhullámok szinkronba kerülnek
 
Vajon mi történik, amikor a kézből energiát sugárzó technikákat használ egy terapeuta? A nyolcvanas években két független kutató, Dr. Robert Becker és Dr. John Zimmerman megpróbált utána járni a titoknak. Azt találták, hogy nem csak a páciens és a terapeuta agyhullámai kerülnek szinkronba – alfa szinten –, ami a mély relaxálás és meditálás szintje. A mérés bebizonyította, hogy a kezelés során a terapeuta kezének biomágneses mezeje legalább ezerszerese a normál értéknek, és ez nem a test belső energiájának az eredménye.
 
Úgy vélték: lehetséges, hogy egy „végtelen energiaforrást” vagy „univerzális energiamezőt” csapolnak meg, ami a kvantumfizika alaptörvényeinek is teljes mértékben megfelel. Két másik kutató az Anyag Mítosza című könyvében arról beszél, hogy az univerzumban minden és mindenki össze van kapcsolva egy hálószerű energiamező révén. Ez egybehangzik azoknak a tapasztalataival, akik például a reikit gyakorolják, és kiterjedt, közös tudattal dolgoznak, hogy az onnan nyert energiát sűrítsék a gyógyítandó területre.
 
Egy 1982-es tudományos felmérésről kiadott tanulmány pedig azt ismerteti, hogy kézrátétes gyógymód hatékonyságához még a közvetlen szoros fizikai kapcsolat megléte sem szükséges, elég ha a kezelést végző csupán a kezelendő testrész közelében tartja a kezét.
 
Nem szuggesztió, energiaáramlás
 
Az érintéses és érintés nélküli kézrátétet alkalmazhatják a stressz mérséklésére, a fejfájás csökkentésére, vagy a műtét utáni fájdalom enyhítésére. Az efféle vélemény mögött mindig ott a sejtés, hogy a kezelést a szuggesztió, a gyógyító elvárás, illetve a tudatküszöb alatti kommunikáció befolyásolja.
 
A szakértők szerint a gyógyító tényező a gyógyító és a beteg közötti energiamezőbe történő beavatkozásban rejlik. Ebből származik a paradox elnevezés: „kapcsolat nélküli érintés”’.
Amerikában évekkel ezelőtt D. Wirth doktor kigondolt és munkatársaival elvégzett egy kísérletsorozatot, hogy a fenti sejtéseket kizárhassa. 44 egészséges felnőtt férfit vontak be. Valamennyiükön elvégeztek egy kisebb szövettani vizsgálatot, és a seb gyógyulását kísérték figyelemmel a mindennapos felmérés során. Mindenki – még Wirth munkatársai is – úgy tudta, hogy bioelektromos tanulmányban vesznek részt. Csak néhányan (az érintés nélküli gyógyítást végzők) tudták a kísérlet igazi lényegét. Minden vizsgálati alanyt elkülönített szobában helyeztek el, ahol a karjukat a falba nyíló keskeny lyukon keresztül kellett átdugniuk. A másik szobában, ahol az öt perces érintés nélküli kezelést adtak, de őt a „betegek” nem láthatták.
 
Nem tudni, mi történik
 
A kontroll csoport tagjai csak egy üres szobába dugták a karjukat, ahol senki nem volt. A sebet ellenőrizték a műtét napján, egy hét múlva és két hét múlva. Az első napon minden résztvevőnél azonos méretű volt, a nyolcadik napon azonban az érintés nélküli kezelést kapók esetében tized-akkora lett, mint a kontroll-csoporté. Két hét múlva a kezelt sebből 13 teljesen meggyógyult, míg a kezeletlenek csoportjában még senki nem jutott a teljes gyógyulásig. A hagyományos orvoslás képviselői elismerték Wirth sikerét, de hozzátették, egyelőre nem lehet megmondani, hogy mi is történik az ilyen jellegű gyógyítás során.
 
A gyógyító energia mindenkiben ott szunnyad, csak sokan nem tudnak róla, talán nem is hiszik, hogy képesek használni. Aki felfedezte már ezt az energia-erőt, az tudatosan fenn is tudja tartani, sőt fokozhatja is. A keleti népek a csikungot alkalmazzák a belső energia karbantartására, felerősítésére. Azt tanítják, hogy a csikung magában foglalja a fizikai érintés nélküli állapotfelmérést és gyógyítást. A gyógyító megtanulja, hogy hogyan lehet a gyógyító energiával dolgozni. Ezek a módszerek olyan gyakorlatokat tartalmaznak, amelyek fokozzák a gyógyító energia iránti érzékenységet és a gyógyítás hatásfokát.
 
 
Forrás: Astronet