Egy most előkerült, 1300 éves szöveg a második ismert lelet, amely utalást tartalmaz a “maja világvégére”, 2012. december 21-ére.

Ahogy a mi naptárunkban az ezredforduló élénkítette meg sokak képzeletét, úgy az ősi kultúrák naptárainak fordulópontjai is felkeltették az érdeklődést, és időnként politikai célokra is felhasználták őket. A maják esetében éppen az idénre esik egy ilyen naptári ciklus (baktun) vége, így ezt sokszor tévesen világvégedátumként értelmezik. Valójában arról van szó, hogy egy 144 ezer napos naptári ciklus 2012. december 21-én érne véget az ősi maja civilizáció kalendáriuma szerint. A maja civilizációt azonban a spanyol hódítás eltörölte, így ma már sok olyan dolog misztikus fényben tűnik fel, ami akkoriban még hétköznapi lehetett.

Az erre a végdátumra utaló régészeti bizonyítékok azonban mindenképpen fontosak. A guatemalai régészeti lelőhelyen, La Coronában dolgozó archeológusok egy 1300 éves maja szöveget találtak. A második ilyen ismert lelet megtalálását most a guatemalai Nemzeti Palotában jelentették be. A Phys.org tudományos híroldal szerint évtizedek óta az egyik legfontosabb leletről van szó, amely a hieroglifákhoz kapcsolódik. (A maják is nehezen megfejthető jeleket, hieroglifákat használtak, akárcsak az egyiptomiak.)

"Ez a szöveg inkább ősi politikatörténetről, mintsem jóslásról szól" – mondta a lelet kapcsán Marcello A. Canuto, az amerikai Tulane Egyetem Közép-amerikai Kutatóintézetének munkatársa, a La Corona-i ásatások (az úgynevezett PRALC-program) társigazgatója.

Nincs semmiféle apokaliptikus jóslat

Az új lelet is megerősíti azokat a nézeteket – amelyekről az idén is már többször beszámoltunk -, amelyek szerint a maja kalendáriumban szereplő 13. baktun (egy 144 ezer napos ciklus) kezdőpontja fontos kalendáriumi esemény lett volna a maják számára, és bizonyosan megünnepelték volna. Ugyanakkor semmiféle apokaliptikus jóslattal nem függött össze – nyilatkozta Canuto.

A mostani lelet akkor került elő, amikor az idén Canuto és a PRALC-projekt társigazgatója, Tomás Barrientos elhatározta, hogy feltár egy negyven évvel ezelőtt súlyosan megsérült épületet. Az épületben fosztogatók okoztak súlyos károkat. Már tavaly észrevették a tudósok, hogy egy fontos kőemléket a rablók a helyszínen hagytak, mert túlzottan erodálódott az idők során, így nehéz lett volna eladni a feketepiacon.

Barrientos beszámolt arról, hogy az idén további leleteket gyűjtöttek, tíz nagyobb, hieroglifákat tartalmazó követ találtak, és egy érintetlen lépcsőt is, ahol 12 további vésett kőre bukkantak, méghozzá azok eredeti pozíciójában. Összesen tehát 22 követ szedtek össze. A többi, már meglévő lelettel együtt így 264 darab, hieroglifát tartalmazó kődarabot gyűjtöttek, így a Guatemalában talált leghosszabb maja szöveget állították össze, amely világviszonylatban is terjedelmesnek számít.

Politikai célból hangsúlyozhatták a naptárfordulót

A most megtalált kőlépcsők La Corona 200 éves politikatörténetét dolgozzák fel. Szövetségesek és ellenségek tűnnek fel itt, természetesen a maja uralkodók ábrázolásaival együtt. Egy másik lépcsősoron 56 vésett követ találtak. Ezek a korabeli fontosabb maja uralkodók egyikének, Yuknoom Yich'aak K'ahk'-nak, Calakmul királyának a látogatását örökítik meg Kr. u. 696-ban a La Corona helyén lévő maja városban.

E király használja fel a maja naptárfordulókat uralmának felmagasztalására. Miközben feltehetően súlyos harcokat vívott ellenfeleivel, egy rövidebb maja naptári ciklus, a 13. katun urának hívja magát. (A katun egy 7200 napos, mintegy húsz évet átfogó periódus.) A hetedik században ez a maja naptárban a 9. 13. 0. 0. 0. dátum volt. De a király még magasabbra tört, az örökkévalóságig nyúló uralmát akarta kifejezni a nagyobb naptári ciklus, a 144 ezer napos baktun fordulópontjának, 2012. december 21-ének emlegetésével. Ez ugyanis a nevezetes 13. 0. 0. 0. 0. lett volna a maják szerint, ehhez próbálta saját jelentőségét kötni a hetedik században élő, konfliktusoktól gyötört uralkodó – legalábbis a régészek legújabb hipotézisei szerint.

Forrás: Origo