Már Hérodotosz említi azt a fejedelmet, aki egy újszülöttet elválasztatott az anyjától, és teljes elszigeteltségben, néma rabszolgákkal neveltetett fel, hogy megnézze: milyen nyelven fog a gyermek megszólalni. Azt feltételezte ugyanis, hogy így meg lehet majd állapítani, mi az emberiség ősnyelve. Az etikátlan kísérletek csábítása ősrégi, és a technológia egyre többet engedne meg.

"Etikátlan kísérletek a közelebbi múltban is történtek, és nemcsak a náci Németországban, hanem példamutató demokráciákban is, bizonyítva, hogy ez a veszély mindenütt fennáll. Ezért vannak ma szigorú szabályok, melyek etikai bizottsági jóváhagyáshoz kötik – sok egyéb feltétel teljesítése mellett – az emberen végzett kutatást" – mondja Kovács József professzor, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének bioetikusa.
 
A következőkben öt olyan kísérletet mutatunk be a Wired magazin cikke alapján, amelyek rendkívül izgalmas eredményekkel kecsegtetnének, de megvalósításuk morális szempontból teljesen elfogadhatatlan, és sért minden írott és íratlan etikai szabályt.
 
Egypetéjű ikrek elválasztása
 
A kísérlet: az ikreket születés után elválasztanák egymástól, majd minden szempontból ellenőrzött környezetben nevelnék fel őket.
 
A hipotézis: az öröklött adottságok és a környezet (beleértve a nevelés) hatásainak szétválasztásához a kutatóknak egyetlen nyilvánvaló forrásuk van, az egypetéjű ikrek. Olyan emberek, akiknek genetikai állománya szinte 100 százalékban egyező. Az ikrek azonban szinte mindig együtt nőnek fel, lényegében ugyanolyan környezetben. Eddig csak néhány tanulmány készült, ahol egymástól fiatal korban – rendszerint örökbefogadás miatt – elválasztott ikreket tanulmányoztak. De még ezekben az esetekben is lehetetlen visszakövetni, hogy milyen mértékben játszottak szerepet az ikrek életének alakulásában a környezeti tényezők és a nevelési körülmények. Egyetlen megbízható módszer létezne, ha az anyától rögtön születésük után elvennék a gyerekeket, és szigorúan kontrollált környezetben, előre meghatározott nevelési elvek szerint nőnének fel – írja a Wired. (A másik szóba jöhető módszer, az emberek klónozása kísérleti céllal, sokak szerint még az előbbi kísérletnél is etikátlanabb.)
 
Megvalósítás: ikrekkel várandós anyákat kellene toborozni. A vizsgálandó tényezők kiválasztása után a kutatók kísérleti otthonokat rendeznének be az ikerpár egy-egy tagjának, biztosítva, hogy felnevelésük körülményei az étrendtől az éghajlatig ellenőrzöttek és szabályozottak legyenek.
 
A kísérlet haszna: a kísérletből több tudományág is hasznot húzna, de elsősorban a pszichológia: a kísérleti pszichológusok eddig példátlan bepillantást nyerhetnének a személyiség fejlődésébe.
 
Majom-ember hibrid
 
A kísérlet: ember-csimpánz hibrid létrehozása.
 
A hipotézis: a kísérlet gondolata a neves biológus, Stephen Jay Gould agyában fogant meg először, de maga is azt mondta róla, hogy "a potenciálisan legérdekesebb és etikailag legelfogadhatatlanabb kísérlet", amelyet el tud képzelni. Gould úgy elmélkedett, hogy az ember és a majmok közötti nagy látható különbségek talán az egyedfejlődésbeli időzítés különbségeiből adódnak. Rámutatott, hogy a felnőtt ember egyes fizikai jellegzetességei, amilyen például a nagy agykoponya és a távol ülő szemek, hasonlítanak a fiatal csimpánzokéra. Ez a jelenség – fajon belül – a neoténia, azaz a fiatalkori tulajdonságok megtartása a felnőttkorban. Gould úgy képzelte, hogy a neoténia esetleg hozzájárulhatott az emberi lények kifejlődéséhez az evolúció folyamán. Egy félig ember, félig csimpánz lény fejlődésének megfigyelésével a kutatók közvetlenül (és rendkívül visszataszító módon) vizsgálhatnák meg ezt az elméletet.
 
Megvalósítás: valószínűleg ijesztően egyszerű lenne. Az in vitro ("üvegben") való megtermékenyítéshez használt eljárásokhoz hasonló technikákkal valószínűleg elő lehetne állítani életképes ember-csimpánz embriót. (A kutatók már áthidaltak egy hasonló genetikai szakadékot rhesusmajmok és páviánok szaporításával.) A csimpánznak 24, az embernek 23 pár kromoszómája van, de ez nem áthidalhatatlan akadálya a keresztezésüknek. Az utódoknak valószínűleg páratlan számú kromoszómájuk lenne, ami megakadályozná, hogy egymás közt szaporodjanak. Ami a terhességet és a szülést illeti, megoldható természetes úton. A csimpánzok születésükkor valamivel kisebbek, mint az emberek, így az anatómiai érv az emberi méhben való kihordás mellett szólna – írja a Wired.
 
A kísérlet haszna: Gould neoténiával kapcsolatos elképzelése enyhén szólva is ellentmondásos. Ez a tiltott kísérlet eldönthetné az elmélet körüli vitát, és nagy általánosságban megvilágíthatná, hogyan lehetséges, hogy ennyire különböző két ilyen hasonló genomú faj. Az eredmények elvezethetnék a biológusokat annak a fajnak az eredetéhez, amely a legjobban izgat bennünket, azaz saját magunkéhoz. Remélhetőleg kevésbé felkavaró utat is találunk ennek kiderítéséhez.
 
Optogenetika
 
A kísérlet: öntudatuknál lévő emberek agysejtjeinek befolyásolása fénysugarak segítségével.
 
A hipotézis: az agy működéséről szerzett ismereteink jó része az agyhullámok, illetve a különböző agysérülések tanulmányozásából ered. Az agy igazi feltérképezéséhez a kutatóknak egy pontos és egyúttal gyors eszközre lenne szükségük.
 
Megvalósítás: az optogenetika egy olyan kísérleti módszer, amelyet már nagy sikerrel használtak egereknél. A kutatók egy ártalmatlan vírus segítségével úgy módosítják az agysejtek működését, hogy azok fényérzékenyekké válnak. A hagyományos genetikai eljárásokkal szemben az optogenetikai villanások ezredmásodperceken belül megváltoztatják a neuronok kisülési (aktivitási) mintázatát.
 
A kísérlet haszna: eddig elképzelhetetlen pontosságú bepillantást nyerhetnénk az emberi elme működésébe.
 
Embriótérképezés
 
A kísérlet: nyomkövető anyag bejuttatása emberi embrióba, hogy követni lehessen a fejlődését.
 
A hipotézis: a várandós mamák hajlandók mindenféle vizsgálatnak alávetni magukat, hogy megbizonyosodjanak magzatuk egészségességéről. Ahhoz azonban, hogy a magzati fejlődéssel teljes mértékben tisztában legyünk, azaz megtudjuk, hogyan alakul át egy parányi sejtcsomó kifejlett emberi lénnyé, magzatokon kellene kísérletezni. Ehhez azonban – ha az etikai korlátokat figyelmen kívül is hagynánk – valószínűleg nem sok anya adná oda a méhében fejlődő magzatát.
 
Megvalósítás: a különböző gének aktivitásának nyomon követésére az embrionális sejtekben a kutatók szintetikus vírust használnának egy úgynevezett riportergén (amely például zöld fluoreszcens fehérjét termel) bejuttatásához. Ez láthatóvá teszi a fejlődési folyamat egyes fázisait.
 
A kísérlet haszna: egy teljesen feltérképezett embrió segítené a betegségek gyógyításához felhasználható őssejtek fejlődésének irányítását. Az embriótérképezés kockázatai azonban olyan nagyok, hogy még a megfontolás lehetőségét is kizárják. Az eljárás nemcsak a vetélés kockázatával jár, de a vírusvektor károsíthatná a magzat DNS-ét, és fejlődési rendellenességhez vezetne.
 
Vegyi anyagok tesztelése embereken
 
A kísérlet: minden új vegyi anyagot önkéntesek sokaságán tesztelnének, mielőtt piacra dobnák azokat.
 
A hipotézis: valamennyien "tesztalanyai" vagyunk egy sor potenciális méregnek. Miért ne toborozhatnánk önkénteseket, akik kipróbálnák számukra ezeket az anyagokat? – írja a Wired.
 
Megvalósítás: embereken végeznék el az eddig állatokon végzett standard mérgezőanyag-teszteket.
 
A kísérlet haszna: a toxikológia jelenleg egy kitalálós játékra hasonlít. A Wired a biszfenol-A példáját hozza, amelynek emberekre gyakorolt hatásáról a mai napig ellentmondó adatok látnak napvilágot. Ez elkerülhető lenne a vegyületek nagyszámú csoportokon való kipróbálásával.
 
Miért nem szabad megvalósítani a fenti és a fentiekhez hasonló kísérleteket? "Az etikai szabályok valóban sok tudományos kísérlet elvégezhetőségét akadályozzák meg, s így bizonyos értelemben gátolhatják a tudomány fejlődését. Ennek oka azonban az, hogy nem tekintjük az etikai szabályokat megszeghetőnek pusztán azért, mert azok segítenék a tudomány fejlődését. A tudomány van az emberért, s nem az ember a tudományért. A tudományos haladás nem öncél, hanem inkább eszköz az emberséges társadalom kialakítása érdekében, ezért minden kutatás alapelve, hogy a tudomány és a társadalom érdeke nem előbbre való a kutatási alany érdekénél" – mondja Kovács József.
 
Forrás: Origo