Tavaly tavasszal 5,1-es erősségű földrengés rázta meg a spanyolországi Lorca városát, ami viszonylag kis magnitúdó, mégis nagy pusztítást okozott. Ennek oka, hogy a földrengés fészke jóval sekélyebb mélységben volt az átlagosnál. Pablo González és csapata (Universtiy of Western Ontario) alapos kutatómunka után arra jutott, hogy a rengés hátterében nem természetes okok álltak, ezért is történt, hogy ilyen szokatlanul kis mélységben pattanhatott ki. Eredményeiket a Nature Geoscience-ben ismertették.

Megállapították, hogy a katasztrófa antropogén (emberi) tevékenységre vezethető vissza. A kőzetek deformációja alapján azonosították a kiváltó folyamatot, egy a kőzetrétegek között futó repedés mentén történt elmozdulást. Ezt egyértelműen a környékbeli talajvíz kiszivattyúzása okozta, ami megmagyarázza a sekély (1-3 km) fészket is. A talajvízszint "zuhanása" ugyanis megváltoztatta a feszültségviszonyokat, s ennek következtében az addigi egyensúly felborult.

Egy földrengés kipattanásához elegendő lehet egy minimális elmozdulás is, elképzelhető tehát, hogy milyen erős befolyással lehetnek az antropogén tevékenységek a földkéregre (mint például a bányászat, óriási víztározók és gátak építése, szénhidrogén vagy a felszínalatti vizek kitermelése).

Nem tudni, hogy az emberi tevékenység csupán időben előrébb hozza a jövőben mindenképpen bekövetkező földrengést, vagy beavatkozás nélkül egyáltalán nem történne meg a katasztrófa. A kéregben fennálló feszültség ugyanis halmozódhat évszázadokon, évezredeken keresztül, míg eléri a pontot, amikor a feszültség rengés formájában kioldódik.

A földrengéssel sújtott terület egyébként az Alhama de Murcia törésvonalon fekszik, ahol eleve nagy a földrengés kockázata, azonban emberi beavatkozás nélkül akár sokáig nyugalomban maradhatott volna a terület.

A kutatók célja, hogy az emberi hatásra bekövetkező földrengések tanulmányozásával megpróbálják megérteni a mechanizmusokat, melyek beindítják, vagy éppen megállíthatják a folyamatot. Ha sikerült megérteni az emberi tevékenységek hatásait a kéregben, és ez előre determinálható, akkor González és kollégái szerint az is elképzelhető, hogy egy napon meg lehet majd jósolni vagy akár elkerülni nemcsak az antropogén, hanem a természetes rengéseket is.

Forrás: Origo