Humán embriókból származó õssejtekbõl állítottak elõ agysejteket kaliforniai kutatók, mellyel patkányok stroke által kiváltott agykárosodását gyógyították. Az emberi teszteket öt éven belül tervezik.

Az agyi katasztrófák utáni állapotot javíthatja az õssejt beültetés, melyben újabb lépést tett elõre a kaliforniai Stanford Egyetemen Gary Steinberg csoportja. Az embrionális õssejtek mindentudó, úgynevezett omnipotens sejtek, melyekbõl az emberi test többi sejtje és szövete kifejlõdik. A Stanford kutatóinak keddi közleménye szerint a sejtátültetés eredményeképpen a stroke miatt sérült patkányok visszanyerték végtagjaik mozgási képességét. A humán embrionális õssejtekbõl elõször idegi õssejteket tenyésztettek, melyek a patkányokba ültetve neuronokká és még két másik típusú agysejtté alakultak. A tíz patkányon végzett kísérlet leírását a Public Library of Science tudományos internetes honlapon tették közzé. A kutatók szerint a beültetett sejtek megtalálták a sérült területet és megfelelõen beépültek a környezõ agyszövetbe.

Egyetlen alkalommal sem vált ellenõrizhetetlenné a folyamat, nem alakultak ki tumorok – állítják a kutatók. A normálishoz közeli állapotot sikerült újra elérni az állatok mozgásában. Az agyi katasztrófák egy részénél vérrög zárja el a véráram útját az érben, így egyes agyterületek az elõállt oxigénhiány miatt elhalnak. Más esetben az erek elszakadása miatt agyvérzés jön létre, a környezõ agyszövetekbe beszivárog a vér, mely szintén akadályozza feladatai ellátását. Az elhalt agysejtek, agyi terület által irányított funkciók ilyenkor kiesnek, ezért sokszor mozgás- és beszédképtelenné válik a beteg. Az elvesztett funkciók visszaállítására patkányoknál elért eredmény reményt keltõek, ám a patkány nem ember – teszi hozzá Steinberg maga is.

Forrás: EzoTop