Amikor arról hallunk, hogy valakit megszálltak, szinte azonnal őrjöngő, ordibáló emberekre gondolunk, akiknek forog a feje és mozog alattuk az ágy. Nyilván ezek a kellemetlen tünetei a megszállásnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor az embert egy vagy több szellem abból a célból szállja meg, hogy különböző feladatokat végezzenek el rajtuk keresztül.

Ők ugyan nem beszélnek holt nyelveken és nem lebegnek a levegőben, ők valójában óriási mennyiségű kreativitással és információval rendelkeznek, amely könyveken, műveken, klasszikus darabokon keresztül nyilvánulnak meg.

Pearl Curran

Az egyik legkülönösebb eset Pearl Curran írónőé, aki Saint Louisban tevékenykedett. 1913-tól novellákat kezdett írni és azt állította, hogy a művet egy szellem diktálta neki, aki Türelmes Munkának neveztette magát. Habár Curran nem volt híve a spiritualizmusnak, úgy döntött, hogy szeánszon fog részt venni. Ouija táblát használva Curran a nevén szólította a szellemet, majd amikor megmutatkozott, elmondta hogy ő a 17-dik században született Angliába, Dorsetben. Később Amerikába emigrált ahol Indiánok áldozata lett. Attól a perctől kezdve Curran és a szellem a legszokatlanabb irodalmi módszerrel működtek együtt. Curran folyamatos diktálást kapott, az eredmény számos novellán keresztül megjelent, amit még a kritikusok is dícsértek. Türelmes Munka talán csak egy kitalált személy volt, melyen keresztül Currant öntudatlanul fejezte ki magát? Az olyan novellák, mint a Szomorú Mese, az Igazvér, vagy Az Atheneum mind olyan történelmi művek, melyek igényes irodalmi megfogalmazásban íródtak. Aki ismerte Curran-t, azok szerint az írónő nem kapott olyan iskolai oktatást és nem is rendelkezett olyan történelmi tudással, hogy ilyen szintű műveket írjon. Van még egy furcsaság Curran-al kapcsolatban: néha egyszerre dolgozott két könyvön úgy, hogy mindkettőre egyforma intenzitással tudott koncentrálni. A legnevesebb műve a Telka címet viseli, melynek története a középkori Angliában játszódik a korának megfelelő dialektussal, annak ellenére, hogy Currcan egyáltalán nem ismerte azt a nyelvezetet. Rosemary Brown és Liszt Ferenc túltesz azon, amit Curren produkált. Körülberül annyi zenei művet írt, mint 20 zeneszerző egyben, sok közülük jól ismert. Állítólag pszichikus ajándékkal született. Elmondása szerint hét éves volt, amikor megjelent neki egy fehér hajú szellem és azt mondta neki, hogy zeneszerzővé kellene válnia. 10 éves kora után meglátta Liszt Ferenc képét egy könyven, s felismerte őt a szellemről. A tanács ellenére Rosemary nem vált még zenésszé, csupán néhány zongoraórára járt el. 1964-ben ez a középkorú kétgyermekes özvegy újra kapcsolatba lépett Liszt szellemével. Ekkor már nem egyedül jelent meg, hanem néhány barátjával. Rosemary mostmár nekikezdett a zeneszerzésnek olyan legendás művészek kiséretében mint Bach, Chopen, Sztavinszkij, Schubert, Grieg, Debussy, Rachmoninoff és természetesen Liszt. Még Beethoven szimfóniájának elemei is szerepelnek műveiben. A szakértők szerint Rosemary Brown munkája kevert stílusú. Minden kritikus egyetért abban, hogy a művek határozottan magukban hordozzák a nagy zeneszerzők műveinek jellegzetességeit, egyesek teljesen le vannak nyűgözve Rosemary munkájától, felfedezvén bennük a lágy zeneiséget és az összetettséget. Egyéb kritikusok azonban leértékelik Rosemary műveit mondván, hogy bár igen nagy zenei tudást igényel ez a munka, mégis csak feldolgozások. Tény, hogy Rosemary rengeteg bonyolult művet írt.

A Seth jelenség

Az egyik legérdekesebb és legvitatottabb eset Jane Roberts-é, aki több kötetnyi anyagot fogadott egy Seth nevű szellemtől. Az ő története 1963-ban kezdődött. Jane, aki írónő volt, Robbal, aki pedig művészként dolgozott, Ouija táblát ragadott magához abban a reményben, hogy az érzéken túli észlelést kutassák (ESP). Nagy meglepetésükre megjelent nekik Seth, aki attól a perctől kezdve mondatról-mondatra mesélni kezdett nekik a legmeghökkentőbb dolgokról az élettel kapcsolatban, az emberi természetről, és a tapasztalatról.

Jane Roberts

Végső soron Jane képes volt tábla nélkül is kommunikálni a Seth-el, ő egyfajta közvetítő csatornaként működött. „Lavinaként zúdultak a fejemben az ötletek, az információk, hihetetlen erővel. Mintha a koponyám egy vevőállomássá változott volna, elviselhetetlen hangerőre kapcsolva. Testem az asztalhoz húzódott, kezeim vad írásba kezdtek a papírra vetve az agyamban felvillanó információkat. ” – mesélte Jane. Az eredmény több mint 1500 ülés, több könyv olyan címekkel mint: A lélek örök érvényessége, A személyes valóság természete, és Az életcél. Helen Schumann esete Valószínüleg kevéssé ismert Helen Schumann csak mostanában megjelent könyve, Tanfolyam a csodákról címmel, amely szintén a spirituális csatorna eredménye. A könyv attól lett népszerű, hogy Marianne Williamson csinált belőle egy kivonatot „Vissza a szeretethez: új megvilágításban a Tanfolyam a csodákról” címmel. Helen Schuman a Columbia Egyetem professzora és pszichológusa, aki szöveget transzállapotban írta hét éven keresztül. Az írónő szerint a könyv szerzője maga Jézus Krisztus volt, ő diktálta a szöveget,  segített kijavítani a hibákat, megteremteni a nyelvezetet. Gondolhatnánk arra, hogy az egyházak biztosan feljelentették az írónőt mondván hogy démoni inspirációval írta a könyveket, ennek ellenére növekvő érdeklődésre tesz szert a könyv, legfőképp Williamson lektorait ejtette ámulatba. A könyv üzenete aligha lenne démonikus, leginkább szeretetről szól, a megbocsátásról és a spirituális fejlődésről. Hogyan magyarázzuk meg ezeknek a csodálatos műveknek a mibenlétét? Erre számos elmélet van: Ha az írók valóban más dimenziók szellemeitől fogadják az üzenetet, akkor valamilyen ismeretlen okból ki lettek választva, hogy rajtuk keresztül folyjék a tanítás.

Az írók képesek fogadni telepatikusan egy vagy több élő művész, vagy tudós gondolatait (ami teljesen kizárja a megszállottságot). Az írók képesek fogadni a világ közös tudatalattiját, kollektív memóriáját, amelyből kiválogatják az információkat. Ezeknek az írók, művészek agyuknak bizonyos részei igen fejlettek és aktívak ahhoz, hogy, látható könnyedséggel írjanak komoly műveket – amelynek mechanizmusát szintén rejtély övezi.

Forrás: Rejtélyek Szigete