“Bio a kertem, derűs a lelkem!” – ez a szlogen virít a borsod megyei község, Hernádszentandrás Facebook-oldalán. A falut mostanság csak BioSzentandrásként emlegetik, mert a lakók biokertészkedéssel küzdenek a munkanélküliség ellen. Üveges Gábor polgármester megelégelte, hogy a környéken nincs semmi két kisbolton és egy kocsmán kívül. A 24 fős biocsapat 12 ezer négyzetméteren termel zöldséget és gyümölcsöt.

Hernádszentandrást nemrég még sokan temették volna az elharapódzó munkanélküliség miatt, mígnem a helyi polgármester úgy döntött ideje kiaknázni a jó minőségű földet, ezért az egész falu biogazdálkodásba kezdett. Azóta mindenkinek akad munka, a porták rendezettek, és a közösség is összetartóbb. A gazdaságot tréfásan BioSzentandrásra keresztelték, a település címerét pedig úgy alakították át, hogy a zöldségek is helyet kapjanak rajta.

Bio a kertem, derűs a lelkem! – Faluszlogen másképp

BioSzentandrás egy olyan vívmány, ahol a közös ötletelést követően egy igazi szakmai ötvözet jött létre a Hernád-völgyének adottságaira építve, ahol a főszereplők a helyi – jobb életminőségért tenni akaró – emberek, akiket közel fél esztendeje egy olyan csapat segít, akik értik egymás szavát és gondolatait, akik valóban azon dolgoznak, hogy a termeléstől az értékesítésig kiépítsék azt az utat, mely korszerű és hosszútávon versenyképes lesz a piacon.

Mocorgó Abaúj

A falu egyetlen esélye a mezőgazdaság – vallja államférfiakat megszégyenítő bölcsességgel az ország egyik leghátrányosabb helyzetű településének polgármestere. A harminckét éves helyi politikus tapasztalata szerint van az a pont, ahonnan már nincs hová hátrálni, s kendőzetlenül hozzáteszi: – Mi elértük ezt a pontot.

Távol az országúttól

Ha egy településen nincs kiemelkedő kulturális, vagy gazdasági potenciál, szerencsés esetben pedig mindkettő, akkor a megélhetés a kereskedelemre épül. Az áthaladó forgalom megnyitja a maga fogadóit, autószerelő és gumijavító műhelyeit, hamarosan helyi szakértők ajánlják magukat az átutazóknak, bizsubolt települ a bálás ruha mellé és idővel talán egy benzinkút is a nyolckincs-mártásos gyorsbüfével szemben.

Hernádszentandrást azonban mindig elkerülték az utak. A tokaji aszút Kassára, majd a Dukla-hágón át Krakkóba és Oroszországba vivő fő kereskedelmi, a mai 3-as út és a zempléni hegyláb alján, a Hernád másik oldalán lévő másodlagos vásárút egyaránt kilométerekre fut a falutól. A közel 500 fős álmos agrártelepülésnek csak a csend és a pacsirták éneke jutott, erre a grófok sem járatták hintóikat. Itt nincsenek hangos kézműves műhelyek, népszerű szolgáltató egységek, csupán két kisbolt van meg egy kocsma. Más üzlet nincs. 1994-ben a helyi iskolát is bezárták. A faluból, aki tehette elment, ki Budapestre, ki Kanadába. Egyedül a Hernád jött. Legutoljára ’89-ben, elpusztítva a fél falut, hajléktalanná téve tíz családot.

Értékeken ülve

A falunak kiváló adottságai vannak. – vallja mindezek ellenére Üveges Gábor polgármester, rácáfolva a válságrégió kilátástalansága miatt a helyieken is megülő apátiára. A Hernád völgye talajtanilag az Alföld legészakibb nyúlványa. A völgy közepén található település körül olyan 20 aranykoronás földek vannak, amilyenekről Tokaj-Hegyalja szőlősgazdái is csak álmukban mernek gondolni. A középkötött réti öntéstalaj a Hernád hordalékával gazdagodott évszázadokon át. A régi falusiak szerint a folyó olyan volt, mint a Nílus; mindig megtermékenyítette a földeket. Persze nem lenne a Tátrából érkező hegyi patak, ha időnként nem vitt volna magával embert és állatot egyaránt.

Szentandrást – az abaújiak így nevezik a települést – három folyó veszi körbe. A Hernád, a Kis-Hernád és a Bársonyos csatorna, amelyek vízhozamát egykor 14 vízimalom fogta munkára. Volt is mit őrölni, hisz a földek nagy része első osztályú gabonaföld, de a nyolcvanas években bolgárkertészettel is foglalkoztak, az egykori dohányszárító pajta azóta a falu közepén állva némán mesél a daliás időkről. Ugyanakkor a rendszerváltással itt is minden megváltozott. A téesz összeomlásával Szentandrás elveszítette az értelmes munka reményét, a faluszervező agrárvállalkozás szerepét húsz évig semmi nem pótolta.

Az adottságok felismeréséhez új generációra volt szükség. Tizennyolc hónappal ezelőtt Szentandrás zöldségtermelő biokert létesítésére adott be pályázatot s el is nyerte az eredetileg kitűzött összeg felét, 28 millió forintot. – Két évig gondolkodtunk, mi lehetne a pályázati pénz elfogytával is önfenntartó és tudtuk, hogy csak a mezőgazdaság ilyen. A kezdet azonban nem volt könnyű. A programban ugyanis senki nem hitt igazán.

Pont itt? Miért nálunk sikerülne? Ugyan ki fog itt dolgozni? záporoztak az ismert kérdések, a polgármester azonban leegyszerűsítette a vitát. Ez az utolsó esélye a falunak. Vagy ez van, vagy semmi. Végül talált 27 bizonytalan lelkesedőt, akik hajlandóak voltak kapát-kaszát ragadni a változásért.

"Biocsapat", a tagok 12 ezer négyzetméteren gazdálkodnak

A „Biocsapat”, ma már így hívják őket a faluban, hűen tükrözi a lakosság korösszetételét: Máté 17 évesen, Zoli bácsi 72 évesen lett biogazdálkodási tanuló. Férfiak és nők vegyesen, állással rendelkezők és munkanélküliek egyaránt. Ők vállalták a másfél éves képzést. A csapat mentorálását a gödöllői egyetemen oktató, 20 éve Magyarországon élő bioszakértő, Metthew Hayes látja el. Útmutatása alapján szerszámokat, vetőmagot, a kert elindításához szükséges eszközöket vásárolva belevágtak a programba.

Amitől falu

A falu attól falu, hogy van saját termelése. – vallja a polgármester. A program sikeréhez ugyanakkor találni kellett a professzor mellé olyan agrárszakértőt is, aki beszél a falusiak nyelvén, és akit ők is elfogadnak szakmai irányítónak. A Szentandrás földjeihez 35 éve kötődő, pályafutását a szomszédos falu téeszében kezdő 57 éves Tamás Béla ideális jelölt volt a feladatra. Felesége ráadásul évtizedek óta a település óvónője és itt mindenki ismer mindenkit.

– Harmincöt év a mezőgazdaságban megtanított az ilyen vegyes összetételű társulattal is dolgozni. Nem is velük volt itt gond, inkább a falu többi részével. Lenézték, cselédnek csúfolták azokat, akik dolgozni indultak. Aztán ahogy alakult a kert, ahogy a növények elkezdtek kikelni a földből, elnémultak ezek a hangok. Ma már jönnének ők is, de nem úgy van az. Itt az fog aratni, aki vetett és művelte a földet. – mondja a Hernád völgy talajtana mellett az emberi viszonyokkal is tisztában lévő agrárszakember.

A falu attól falu, hogy van saját termelése

A gondosan előkészített, porhanyós földű magágy csalhatatlanul jelzi, nemrég gereblyézték. Mellette jóltartott hagymaágyak lengedeznek, zöldellik a fazékba szánt petrezselyem, a kerítés mentén kibújtak a levendula bokrok, a kertet körülvevő árvácskák frissen öntözöttek. 18 féle zöldségnövény rendezett ágyásai sorakoznak egymás mellett, mintha csak városi szemeknek szánták volna mintakertnek. A kezdeti hatezer négyzetétert gyorsan kinőtte a Biocsapat tettvágya, a földből előbukkanó fóliasátrak miatt újabb 1,5-2 hektáros önkormányzati terület bevonását tervezik, s már ássák a második kutat is. Ez ugyanis a Hernád völgy másik nagy kincse. Itt bárhol ásnak le, ivóvíz jön fel. A vízre pedig szükség van, a fóliákba ugyanis csepegtető öntözést terveznek.

-Száraz év volt a tavalyi, de szép eredménnyel zártunk, így elégedettek lehetünk – lep meg már-már borászi erényeket csillogtatva Máté, a csapat legifjabbja, aki az édesanyja helyett ment el az elméleti oktatásra, aztán ottragadt a munkára is. – Három zsák hagymát és krumplit, 30 kiló sárgarépát vittem haza a családnak, de retket, fokhagymát, uborkát, karalábét és tököt is. Ha van valaki, akinek életére döntő hatással bírt a program az biztosan ő, ígéretes sportkommentátori ambícióit tűnik feladni ugyanis azért, hogy a debreceni egyetemen folytathasson agrártanulmányokat: – Csak azt nem tudom még, hogy állattenyésztéssel, vagy növénytermesztéssel akarok-e foglalkozni.

Közös munka

Üveges Gábor annak különösen örül, hogy a program nem csak gazdasági hozadékkal jár. – Két éve még felverte a gaz a portákat. Ma ilyet alig látni. Az is zöldséggel foglalkozik, aki nem nevezett be a programba. A falu 40 százaléka roma. A Biocsapat munkájából ők is kiveszik a részüket, a 27 főből tízen. Amilyen szinten van a falu, itt már nincs értelme cigányról és nem cigányról beszélni. Egyformán szegények vagyunk és ebben nincs köztünk különbség. Nem hiszek a kizárólagos romaprogramokban. A közös munkában, az együttélésben hiszek. – ad országos érvényű hitvallást, a pártoktól amúgy ódzkodó első ember.

A biokert ráadásul nem csupán plusz jövedelmet és közös élményeket adott, de hitet is a falunak. Ma már komoly identitásképző a biogazdálkodás, a szentandrásiak összetartóak lettek.

A termények mellett közösséget és hitet adott a megművelt föld.

Tavaly a biokert teljes termését hazavitték a csapat tagjai. Idén 30 százalékát kapják meg, 70 százalékát helyi piacokon tervezik értékesíteni. Ehhez non-profit kft-t alapítottak, logót terveztettek, márkát építenek és zajlik az értékesítési kapcsolatok felderítése.

Bioszentandrás földje idén adott először jelentős mennyiségű terméket. Alapvető konyhakerti zöldségekből számottevő mennyiség lett, így még időben megkeresték a környékbeli éttermeket, amelyeket ellátnának friss, szezonális áruval. Az encsi Anyukám mondta étterem az elsők között volt. Az országosan jegyzett pizzéria elvárásának megfelelni rangot jelentene az abaúji biokertészeknek.

– Kíváncsiak vagyunk a szentandrásiak zöldségeire, mert már nagyon elegem van a pocsék belga hagymából és a holland répából. Éttermi működést tartósan nem lehet néhány öreg néni földjéből kihúzott pár szál növényére alapozni, bár így működünk. Jó minőségű, számottevő mennyiségű zöldségnek nagyon örülnék, különösen, ha ez helyi forrásból származna, mert ebben hiszek, ennek van jövője. – erősítette meg a felvett kapcsolat tényét Dudás Szabolcs, a szakácsművészetét Olaszországban pallérozó tulajdonos.

A Hernád völgyi települések számára a minta adott, titkok nincsenek.

Bioszentandrás előtt távlati célok állnak. Az első év bevételeit gondosan visszaforgatják, ugyanis további fejlesztéseket kívánnak megvalósítani. A faluvédő körgátat rendszeresen kaszálni akarják, mert a szándékok szerint a biomassza fűti majd az őszi fóliasátrakat, s nekiláttak az éttermek folyamatos ellátásához szükséges terménytároló létrehozásának is. A falu feldolgozott termékekről beszél, saját márkás szörpökről, lekvárokról álmodik. A céloknak egy része nyilvános, a másik része egyelőre hétpecsétes titok. Ha bejön a nagy dobás, reményeik szerint sokan fogják megismerni a falu nevét és Bioszentandrás talán bekerül a hazai gasztronómia nagykönyvébe is. Addig meg elkészül a webshop, a Facebook-ot máris úgy használják, mint a locsolócsövet.

Zárszó

A hernádszentandrási kezdeményezés példaértékű. Nem szól másról, mint őszinte helyzetfelismerésről, jövőbe tekintésről, tevékeny együttélésről és 27 biokertész szorgalmáról.

Bioszentandras.hu – Zempléni Pista, TV2.hu, Pozitív Nap

Forrás: Pozitív Nap