Az okostelefon-használat függőséget és megszállottságot okoz, hosszú távon pedig károsítja az egészséget. Bővebb információért érdeklődjön kezelőorvosánál, gyógyszerészénél… Vagy olvassa el ezt a cikket!

Az okostelefon és gazdája viszonyát a The Economist nevű hetilap A szolga című 1963-as film példájával szemlélteti. A brit osztályviszonyokra reflektáló műben a furfangos szolgának sikerül oly módon kihasználnia ura gyengeségeit, hogy fordul a kocka, a szerepek a fejük tetejére állnak, és végül az arisztokrata lesz az inas szolgálója.

A lap szerint ez történik az okostelefonok és tulajdonosuk viszonyában is. A felhasználó előbb-utóbb telefonja rabszolgájává válik. Ez valóban így van, én például a minap tisztán hallottam, hogy a telefonom Izaurának szólított.

Tiéd a hatalom és a dicsőség

A legújabb elektronikus eszközök hatalmat jelentenek. A csúcstechnológia birtoklása nemcsak arra jó, hogy másoknak megmutassuk, hol állunk a társadalmi ranglétrán, hanem segítségével hatalmas információmennyiséghez juthatunk pillanatok alatt, dolgozhatunk és kikapcsolódhatunk, pénzt kereshetünk és pénzt verhetünk el, sőt, állítólag a legújabb okostelefonok még telefonálásra is alkalmasak.

Ha például üzletember vagy és okostelefonod van (tautológia), akkor könnyű kitöltened azt a holt időt, amit éppen nem munkával pocsékolsz el, hanem mondjuk várakozol valakire egy kávézóban, vagy sorban állsz ingyen levesért a hajléktalanszállónál.

A nap bármely pillanatában virtuálisan kapcsolatban állsz az egész világgal, és az ügyes kis alkalmazások segítségével minden információhoz hozzáférhetsz, amire csak szükség van: éppen melyik utcában állítottak fel sebességmérőt, milyen lesz az időjárás Londonban, ahova éppen repülni készülsz (milyen lenne? Esős), hogyan alakul a valutaárfolyam, a tőzsde, a fizetésed.

Megtudhatod, mi a címe annak a számnak, ami éppen szól a rádióból vagy a szálloda liftjében, melyek a legolcsóbb taxik a városban, milyen műholdak haladnak el éppen fölötted, hol van jó étterem a közelben, vagy hogyan kell túlélni egy hetet az erdőben, miután eltévedtél és elveszítetted a telefonodat. Utóbbit mondjuk ajánlatos még azelőtt áttanulmányozni, mielőtt elveszítenéd a telefonodat.

Ha megszólal, megremeg benned valami

A fent leírtaknak a legfontosabb hozadéka az, hogy gyakorlatilag megszűnnek az életedben az üres, nyugalmas pillanatok. Bárkit elérhetsz és bárki elérhet szabadidődben is. A főnököd nem fog beülni a gyóntatófülkébe amiatt, mert munkaidőn kívül hívott fel téged, és rád bízott egy rakás melót, míg te éppen gyereket, kutyát vagy házastársat sétáltattál.

A munka és magánélet határai annyira elmosódnak, hogy az emberek késő este is megszállottan ellenőrzik telefonjaikat, hogy nem jelentkezett-e véletlenül a főnökük, vagy üzlettársuk, vagy Jack Bauer. Míg autónkkal a pirosnál várakozunk, emaileket olvasunk, közösségi portálokra lépünk fel, hogy lecsekkoljuk, éppen hogy áll a kommunikációs hálónk, melyik csomópontját kell erősíteni, milyen munkákat kell még elvégeznünk.

Martin Lindstrom branding-szakember kiderítette, melyek azok a mindennapi életben előforduló hangok, amelyeknek a legnagyobb hatása van a fogyasztóra. A „non-branded” hangok közül (vagyis amelyek nem köthetők egyetlen cég arculatához, reklámzenéjéhez stb.) a lehalkított telefon vibrálásának hangja áll a második helyen. Első a kisbaba-gügyögés, harmadik a bankautomata hangja.

Ezek váltják ki a legerősebb ingereket belőlünk, és azért néz ki így a dobogó első három helye egyrészt, mert a telefon-birtoklással együtt járó „mindig ugrásra készen levés” és stressz ugyanolyan része lett az életünknek, mint a pénz és a gyerekvállalás, másrészt azért, mert Lindstrom még nem aludt apámmal egy szobában, és nem hallotta horkolni.

Előnyök vagy hátrányok

A hiperkonnektivitás (vagyis a világra való rácsatlakozásnak az túlzott formája, ami az okostelefonok számlájára írható) lehetővé tette, hogy egy menedzser akár az utolsó pillanatban meggondolja magát egy lezsírozott üzletkötéssel kapcsolatban. Egyszerűen felkapja a telefont az éjszaka kellős közepén, és szól a partnernek, hogy bocs, de ez most nem fog összejönni. Mintha csak házastársak lennének.

Ez akár jó is lehet, viszont ha bármikor elérhetőek vagyunk, és minden döntés bármikor megváltoztatható, az nagyfokú létbizonytalanságot kelt bennünk, és olyan stresszforrást jelent, ami hosszú távon károsíthatja az egészségünket.

A The Economist szerint ezen úgy javíthatunk, hogy időnként digitális diétát tartunk. Például eldöntjük, hogy hétvégén nem fogunk emailezni, este hét után nem vesszük fel a telefont, reggeli előtt nem csatlakozunk a világhálóra. Vagy minden reggel magas tápanyagértékű okostelefonokat eszünk, délután csak zöldségeket beszélünk, és heti egy napon kizárólag rostos akkumulátorsavat fogyasztunk.

Forrás: Manna