A világűrben uralkodó állapotokat szimulálva amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kozmoszban található objektumok – például porfelhők – jeges felületén létrejöhettek olyan komplex szerves molekulák, amelyek a Földre jutva az élet alapvető építőelemeiként szolgálhattak.

A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Hawaii Egyetem (Manoa) tudósainak kísérlete azt mutatta, hogy a világűrben megvannak a feltételek ahhoz, hogy két aminosavból álló dipeptidek alakuljanak ki, amelyek a fehérjék nélkülözhetetlen építőkövei, és minden élő szervezetben megtalálhatók. A kutatók véleménye szerint felfedezésük felveti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó szerves molekulák a világűrből érkeztek a Földre – akár üstökösök, akár meteorok felszínén -, ahol aztán elindították azt a folyamatot, amelynek eredményeként fehérjék és enzimek, vagy még összetettebb, az élethez szükséges vegyületek – például cukormolekulák – formálódtak ki.

"Lenyűgöző belegondolni abba, hogy a legalapvetőbb biokémiai építőelemek, amelyek a földi élet kialakulásához vezettek, akár földönkívüli eredetűek is lehettek" – idézte a SienceDaily.com tudományos portál Richard Mathiest, a Kaliforniai Egyetem (UC) kémikusát, a kutatók egyikét. (Tanulmányuk a The Astrophysical Journal vasárnapi számában fog megjelenni.)
Jóllehet tudósok számos Földre hullott meteoriton találtak már olyan alapvető szerves molekulákat, mint amilyenek az aminosavak, mindeddig azonban nem tudtak rábukkanni arra a komplex szerkezetű molekulára, amely elengedhetetlen feltétele az élet biológiai kialakulásának. Ezért úgy gondolták, hogy az élet kémiailag összetett eredeti forrását az ősi óceánokban kell keresni.

Az amerikai kutatók a kísérlethez egy olyan vákuumkamrát használtak, amelyben a hőmérsékletet tíz Kelvin-fokkal volt az abszolút nulla fog fölött. (Az abszolút nulla fok az a hőmérséklet, amelynél a testből nem nyerhető ki hőenergia. A Kelvin-skálán ez 0 K, a Celsius-skálán -273,15 C.) Egy "kozmoszbeli" jeges hólabdát szimuláltak, amely szén-dioxidot, nitrogénből és hidrogénből álló ammóniát, illetve szénhidrogéneket – metánt, etánt és propánt – tartalmazott. Amikor a kozmikus sugárzásnak megfelelő nagyenergiájú elektronokkal bombázták az "égi objektumot", reakcióként a kémiai anyagok komplex szerves vegyületekké – kiváltképpen dipeptidekké – kezdtek átalakulni.

A berkeleyi egyetem tudósai a Mars Szerves Analizátor elnevezésű, roppant érzékeny berendezéssel – amelyet azért fejlesztettek ki, hogy felfedezhessék és azonosíthassák a legparányibb szerves molekulákat a Naprendszerben – elemezték a kísérlet eredményeként létrejött üledéket. Jó néhány olyan komplex molekula – köztük kilenc aminosav és legalább két dipeptid – jelenlétét tudták kimutatni, amely egyfajta katalizátorként képes (lehetett) a biológiai evolúció beindítására.

Forrás: Hír3