Egyetemeken, főiskolákon, tréningeken, coaching-tanfolyamokon oktatják, hogyan lehet valaki jó vezető. Az elmélet viszont csak egy része a dolognak – főnöknek születni kell. Vagy megy, vagy sem. Legalábbis ezt állítják a felső vezetésben dolgozó szakemberek.

Minden főnök szeretne jó főnök lenni, mégsem mindegyik az. Nincs ugyanis tuti recept.
 
De hogy milyen tulajdonságai vannak a jó főnöknek? A teljesség igénye nélkül összeszedtük azokat a kompetenciákat, amelyekkel mindenképpen rendelkeznie kell valakinek ahhoz, hogy beosztottai ne csak mint embert, hanem mint szakembert is szeressék, hallgassanak rá, és amennyire csak lehet, szívesen hajtsák végre az általa kitűzött feladatokat. Íme, tíz fontos tulajdonság:
 
  1. A jó főnök következetes. Mindenre és mindenkire kiterjedően.
  2. A jó vezető demokratikus.
  3. Visszajelzést ad mind a pozitív, mind a negatív helyzetekben. Visszajelzés nélkül ugyanis a dolgozó nem tanul, és nem motivált.
  4. Jó problémamegoldó, aki nem adja át a kellemetlen helyzetek megoldását másnak, hanem maga végzi el a „piszkos” munkát is.
  5. Hatékonyan és világosan delegálja a feladatokat. Elvégzésükhöz pedig biztosítja a szükséges önállóságot, felelősséget és bizalmat.
  6. Hétvégén és éjszaka nem hívja fel a beosztottakat, hogy jó kapcsolatukra hivatkozva pluszmunkával töltse ki szabadidejüket.
  7. Világos, logikus és mindenki által követhető elvárásrendszer alapján dolgozik, amelyben a szabályok szigorúak, de igazságosak.
  8. A jó főnök biztonságérzetet ad.
  9. Csapatjátékosként működik.
  10. A jó főnök állandó jelleggel motivál és tanít.
 
Mi van, ha a főnököd nem ilyen?
 
De szép is lenne az élet, ha minden főnök legalább a fent felsorolt kritériumoknak megfelelne! Mindenki szívesen dolgozna, fejlődne, örömét lelné a munkában, és kellő versenyszellemmel állna hozzá feladatai elvégzéséhez. Az élet azonban nem mindig az elméletek szerint működik.
 
A rossz főnök megkeseríti a napodat, megbontja a csapatszellemet, belső feszültséget kelt, demoralizál, sőt szép lassan azt is képes selérni, hogy reggel már az ébresztőórád csöngésére görcsbe ránduljon a gyomrod – és ne is engedjen ki egészen péntek délutánig.
 
Nem csak az egészségedre hat!
 
Egy svéd vizsgálat szerint a nem megfelelő főnök mellett végzett munka növeli a szívbetegségek kockázatát. A svéd kutatók 3 ezer férfi adatait vizsgálták 1992 és 1995 között, Foglalkozás-egészségügyi adataikat összevetették a kórházi felvételek országos adataival, valamint az ischemiás szívbetegség következtében beállt halálozásokkal egészen 2003-ig. A vizsgált időszakban 74 kardiológiai esemény történt (infarktus, instabil angina vagy szívmegállás) – olvasható a kutatás az InforMed oldalán.
 
Azoknál, akik magasabb pontszámot adtak a főnökeiknek, kisebb volt a szívbetegségek kockázata, mint azoknál, akik nem voltak megelégedve a vezetéssel. Igen fontos tény, hogy ezek a különbségek a többi kockázati tényező – iskolai végzettség, társadalmi státus, jövedelem, munkahelyi státus, fizikai terhelés, dohányzás, testtömegindex, vérzsírértékek és diabétesz – figyelembevétele után is megmaradtak.
 
A legfelsőbb vezetésnek tehát nemcsak az üzlet profitja és adott évi egyéb sikerei miatt fontos olyan vezetőket az osztályok élére helyeznie, akik hatékonyan látják el feladatukat, hanem azért is, hogy a cégen belüli szívbetegségek számát csökkenthessék. Ha már a stressz mint a szívroham egyik kiemelkedő rizikófaktorar csak korlátolt mértékben csökkenthető a dolgozók életében, legalább a megfelelő főnök kinevezésével igyekezzenek csökkenteni a szívre nehezedő terheket.
 
Forrás: otvenentul.hu