A fitoterápia a növények vagy egyes részeik terápiás célú felhasználásával foglalkozó tudományág. A gyógynövények alkalmazása elsősorban népgyógyászati hagyományokon és irodalmi adatokon alapul. Segíthetnek egészségünk megőrzésében illetve számos betegség kezelésében. Nem kevés növényi hatóanyagból később gyógyszereket is fejlesztettek.

A gyógynövényhasználat története
 
Ez a gyógyítás egyik legrégibb formája, az orvostudomány korai szakaszának történetét jelenti. Az ősi nagy kultúrák, civilizációk kivétel nélkül ismerték és alkalmazták a gyógynövényeket, gyakorlatilag az összes betegség kezelésére. Európába a gyógynövény ismeretek a Közel-Keletről jutottak el a keresztes háborúk idején.
 
Számos orvoslási rendszer a gyógynövények használatán alapul, mint a hagyományos kínai orvoslás, az indiai (ayurvédikus) gyógymódok, illetve a bennszülött indián és ausztrál népek hagyományos orvoslása. A nyugati szemléletben is helyet kapnak a növényi hatóanyagok, számos ma is alkalmazott szintetikus gyógyszer létezik, amelynek hatóanyaga eredetileg valamilyen növényből származik
 
A növényi terápia a különböző orvoslási rendszerekben mindössze abban egyezik meg, hogy mind gyógynövényeket alkalmaz. Azonban mindegyik más-más növényt használ, máshogyan dolgozzák fel azokat, eltérő az alkalmazás módja és különböző filozófiai elképzelések képezik a gyógyítás alapját.
 
Bár a hagyományos nyugati orvoslásban a gyógynövények használata "alternatív" vagy "kiegészítő" módszernek számít, a világ jelentős hányada – elsősorban a fejlődő országok lakosai – számára még mindig a betegségek kezelésének egyetlen elérhető formája.
 
Megközelítőleg 400.000 a ma ismert és leírt növényfajok száma, ezeknek azonban csak töredékét vizsgálták meg, és alkalmazzák terápiás célokra. A kutatók szerint számos növény vár még arra, hogy a benne rejlő gyógyhatást felismerjék. A gyógyszergyártók is aktívan kutatják a növényi hatóanyagokat pl. antibiotikumok és egyéb új gyógyszerek kifejlesztése céljából.
 
Hogyan hatnak a gyógynövények?
 
Növényi drognak nevezzük a gyógynövények (legtöbb) hatóanyagot tartalmazó részét.
Ez lehet a növény bármely része; gyökér, levél, szár, virág, termés, kéreg. Nem összetévesztendő a hétköznapi értelemben vett drog, vagyis kábítószer fogalmával, melyet a központi idegrendszerre ható, illegális pszichoaktív szerekre használunk.
 
A növények nagy számban tartalmaznak olyan vegyületeket, amelyek az emberre nézve valamilyen – pozitív, vagy negatív – élettani hatással rendelkeznek.
 
Növényi hatóanyagcsoportok
 
Alkaloidok: nitrogéntartalmú gyűrűt tartalmazó szerves vegyületek. Számos alkaloidnak jellemző központi idegrendszeri hatása van, pl. a koffein serketnő hatású, de ismert az ópiátok erőteljes fájdalomcsillaíptó hatása vagy a datura alkaloidok igen erős mérgező hatása.
 
Polifenolok: fenolgyűrűs szerves anyagok, pl. antociánok, amelyek főként színanyagok, izoflavonok, fitoösztrogének, amelyek lényegében növényi ösztrogén hormonok.
 
Terpenoidok: terpénszármazékok, kémiailag izoprén-vegyületek. Lehetnek monoterpének, szeszkviterpének, di- és triterpének. A rózsa és a levendula pl. monoterpéneket tartalmaz. A katrotinoidok adják a paradicsom, répa stb. színeit és vitaminszerű anyagait. A tiszafa-fajokból származó taxánok pedig pl. daganatellenes szerekként gyógyszerrfejlesztésre is kerültek.
 
Glikozidok: glukóztartalmú molekulák, ahol a glukóz egyéb, bioaktív szerves anyaghoz kapcsolódik. Enzimatikus úton bomlik, ekkor tud hatni a bioaktív vegyület. A növényben ez egyfajta védekező mechanizmusként is működik. Pl. a cseresznyefajok ciano-glikozidjai csak akkor szabadulnak fel, ha növényi kártevő rovar támadja meg a fát.
 
A gyógynövényekben lévő hatóanyagok hasonló mechanizmus szerint működnek, mint a szintetikus gyógyszerek. Sőt ezek közül néhányat még mindig az eredeti gyógynövényből állítanak elő. Ilyen például a malária ellenszere a kinin, amelyet a cinkona fa kérgéből vonnak ki, vagy az igen erős fájdalomcsillapító, bódító hatású morfin, és származékai, amelyeket a mák nyers gubójából vonnak ki. A szakértők azonban úgy vélik, hogy az egész gyógynövényt fel kell használni, hogy annak értékes hatóanyagai egymást segítve és kiegyensúlyozva érvényesüljenek. A növényi drogok hatása hosszabb távú, kúraszerű alkalmazás során érvényesül, azaz általánosságban nem léteznek gyorsan ható növényi készítmények.
 
A növényi drogok használata azért lehet előnyös, mert egyes esetekben hasonlóképpen hatásosak lehetnek, mint a szintetikus gyógyszerek, ám használatuk azokkal ellentétben nem jár (olyan súlyos) mellékhatásokkal. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a növényi hatóanyagok közül egyesek ugyanolyan erősek lehetnek, és a nem megfelelő használatuk a szintetikus szerekhez hasonlóan nemkívánt hatásokat, például májkárosodást okozhat. Sőt az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat is kiválthatnak.
 
Továbbá a gyógynövények ugyanúgy kölcsönhatásba léphetnek egymással, illetve módosíthatják a hagyományos (vényköteles és vénynélkül kapható) készítmények hatását. Például az orbáncfű a fogamzásgátló szerekkel léphetnek interakcióba, illetve antikoaguláns (véralvadásgátló) gyógyszer szedése mellett a Gingko biloba kivonatot tartalmazó szerek növelhetik a vérzés veszélyét.
 
Hogyan alkalmazhatóak a gyógynövények?
 
A növényi hatóanyagok számos formában állnak rendelkezésünkre, és alkalmazhatóak külsőleg, illetve belsőleg is.
 
Belsőleg történő alkalmazás:
  • folyékony növényi kivonatok (tinktúra – alkoholos kivonat, oleum – olajos kivonat, cukrot is tartalmazó szirupok)
  • teák, porok, szárított növényi részek, illetve az ezekből készült vizes oldatok: főzetek, forrázatok
  • tabletták, kapszulák
 
Külsőleg történő alkalmazás:
  • fürdők
  • kötések, borogatások, pakolások
  • tapaszok
  • kenőcsök
  • olajok
Milyen állapotok, betegségek kezelhetőek gyógynövényekkel?
 
Mielőtt elhatározzuk, hogy természetes módszerekkel, gyógynövényeket szeretnénk alkalmazni egészségünk megtartása, vagy visszanyerése érdekében, érdemes szakemberhez fordulni. A fitoterapeuta a beteg egyéni jellemzőit és igényeit figyelembe véve előírja, hogy egyes állapotok és tünetek kezelésére milyen gyógynövényeket, hogyan és mennyi ideig szükséges alkalmazni.
 
Növényi drogokkal kezelhető leggyakoribb állapotok:
 
  • Bőrproblémák: pikkelysömör, ekcéma, akne.
  • Gyomor és bélrendszeri panaszok: emésztési problémák, gyomorfekély, irritábilis bél szindróma, gyomorégés.
  • Szív- és érrendszeri betegségek: angina, magas vérnyomás, visszeresség, lábszárfekélyek.
  • Nőgyógyászat: premenstruációs szindróma, klimaxos tünetek
  • Egyéb állapotok: álmatlanság, izületi gyulladás, stressz, fejfájás, migrén, felső légúti fertőzések, húgyúti fertőzések, allergia.
 
Fontos, hogy mindig közöljük a fitoterapeutával, hogy milyen „hagyományos” készítményeket szedünk, illetve a kezelőorvost is tájékoztatni kell róla, ha a hagyományos kezelést kiegészítő terápiaként gyógynövényeket alkalmazunk. Soha nem szabad az orvos tudta és beleegyezése nélkül megszakítani a gyógyszerek szedését gyógynövények ill. egyéb készítmények miatt (pl. homeopátiás szerek).
 
Gyógynövények hazánkban
 
A hazai flóra bővelkedik gyógynövényekben, ha elég biztos növényismerettel rendelkezünk, akkor ezeket magunk is begyűjthetjük. Ezt ajánlatos az utaktól és a mezőgazdasági területektől távol, minél tisztább helyen megtenni, majd tisztítsuk és szárítsuk meg őket, és a felhasználásig tároljuk száraz helyen.
 
A gyógynövénykészítmények piacra kerülésének szabályozása egy európai uniós rendelet alapján 2010.04.01-től megváltozik. A csak egyféle gyógynövényt (pl. kamilla, menta, csalán, stb.) tartalmazó termékek továbbra is változatlan feltételekkel kerülhetnek forgalomba. A gyógynövénykeverékek, melyek eddig a "gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény" kategóriába tartoztak, a továbbiakban gyógyhatással való hivatkozással nem hozhatóak forgalomba.
 
Az ilyen készítmények gyártóinak tehát a terméket "hagyományos növényi gyógyszerré" kell átminősíttetni, amely eljárás jelentős költséggel jár. Ha a gyártó nem képes ezt kifizetni, vagy a készítmény a bevizsgálás során nem bizonyult alkalmasnak rá, hogy gyógyszerré minősítsék, étrend kiegészítőként, vagy élelmiszerként kerülhet forgalomba. Ebben az esetben a terméken nem lehet betegség megelőzésére, gyógyítására, vagy kezelésére vonatkozó tulajdonságokat feltüntetni.
 
Az újfajta szabályozás célja a fogyasztók védelme azáltal, hogy a forgalomba kerülő gyógynövénykészítmények szigorúbb ellenőrzésen mennek keresztül. Hátránya lehet, hogy a gyógyszerré minősítés magas költségét csak a nagy és tőkeerős cégek képesek kifizetni.
 
mydr.com.au, www.gyogynovenyszovetseg.hu
Szerző: Ehardt Andrea