Szent-Györgyi Albert 1928-ban felfedezett egy addig ismeretlen vegyületet a mellékvesében, melyet azután sikeresen a paprikából is kivont. Később ezt nevezték el C-vitaminnak. A C-vitamin szerepéről, előnyeiről és esetleges mellékhatásairól.

Az emberi szervezet képtelen az aszkorbinsav előállítására, így azt táplálékkal kell bevinnünk szervezetünkbe. Amennyiben ez nem történik meg, hiánytünetként vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság és gyulladások kialakulása figyelhető meg.

A természetes C-vitamin megtalálható citrusfélék gyümölcseiben, mint például a citrom, narancs, grapefruit, valamint bogyós növényekben, zöldség és főzelékfélékben, ilyen a paradicsom, paprika, kelvirág, burgonya és még sok egyéb növény termésében. Magas C-vitamin tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén forró csipkebogyó teát iszunk. A napi minimális C-vitamin szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki skorbut.

Az aszkorbinsavnak nagyon sok jótékony hatása van szervezetünkre, például a bőr kollagénjének képződéséhez nélkülözhetetlen anyag, hiányában a bőrünk töredezett és száraz lesz. Gyorsítja a fogíny, a vérerek, a csontok és a fogak fejlődését, megújulását és gyógyulását, segít az égési sérülések, sebek, fogínyvérzés gyógyításában és gyorsítja a műtét utáni sebgyógyulást és a hegképződést, ezért operáción vagy bármilyen sérülésen átesett betegeknek ajánlatos nagyobb mennyiségű (napi 1000 mg) C-vitamint fogyasztani.

A C-vitamin jótékony hatásáról

Az aszkorbinsav fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését, növeli a fehérvérsejtek számát, melyek szembeszállnak a testünket megtámadó kórokozókkal, és fokozza a fehérvérsejtek működését. Jelentősen csökkenti a meghűléses betegségek, a nátha tüneteit.

Amikor megbetegszünk, illetve amikor már érezzük, hogy hamarosan betegek leszünk, vagy csak halljuk, hogy a környezetünkben például influenzajárvány terjed, akkor nyugodtan el lehet kezdeni C-vitamint szedni vagy meg lehet emelni a napi adagot akár 500 mg fölé.

A C-vitamin küzdeni képes a rákos sejtek ellen is

A C-vitamin antioxidáns hatásánál fogva véd a szervezetet fenyegető rákkeltő anyagok káros hatásától. Az antioxidáns kifejezés azt jelenti, hogy az aszkorbinsavnak kémiailag olyan a szerkezete, hogy a rákkeltő anyagok szabadgyökeit megköti.

Ezek az anyagok egyébként a sejtek DNS-ét vagyis örökítő anyagát támadnák meg, azzal reakcióba lépnének és olyan visszafordíthatatlan változást hoznának benne létre, melynek hatására a sejtek vég nélküli osztódásba kezdenének és így daganat alakulna ki. Az aszkorbinsav azonban közömbösíti a rákkeltő anyagok szabadgyökeit, mert hamarabb lép velük reakcióba.

Újabb kutatások szerint a C-vitamin egy másik mechanizmussal is gátolja a ráksejtek fejlődését. Egyes gyorsan növő daganatok annyi energiát használnak fel, hogy elfogyasztanak minden oxigént, ezért egy enzimre van szükségük, mely csak szabadgyökök jelenlétében működik.

Ennek az enzimnek a segítségével az oxigénhiányban szenvedő sejt a cukrot energiává tudja alakítani anélkül, hogy oxigént használna fel, és elindítja a friss oxigénellátást biztosító erek képződését is. Az aszkorbinsav azonban eltávolítja a szabad gyököket, és leállítja az enzim működését, miközben a daganat képződését is gátolja. A C-vitamin jelentősen csökkenti a gyomor-, gége- és nyelőcsőrák kialakulásának veszélyét.

Mik azok a szabadgyökök?

A szabadgyökök a szervezetünk minden egyes sejtje által folyamatosan igényelt, az életünkhöz nélkülözhetetlen oxigénből képződnek, annak különböző átalakulásai során. Ezek káros hatású, agresszív tulajdonságú, oxigéntartalmú molekulák. Sok betegség kialakulásában felelőssé teszik őket, így szerepük lehet a daganatos betegségek, az érelmeszesedés, az Alzheimer-kór, és bizonyos bőrbetegségek kialakulásában is.

Több orvos azt tanácsolja daganatos betegének, hogy a kemoterápia és a sugárkezelés időtartamára hagyja abba a C-vitamin szedését, mert attól tartanak, hogy a C-vitamin a daganatsejteket is megvédi a kezelés káros hatásától és így az kevésbé lesz hatásos. Ezt az állítást több kísérlet is alátámasztotta, melyek során a kemoterpia csökkent hatékonyságáról számoltak be, amennyiben C-vitamin tartalmú étrendkiegészítőt fogyasztott a beteg a kezelés során.

Több szakember pedig azt hangsúlyozza, hogy csak a nagy dózisú és a mesterséges C-vitamin esetében kell szervezetet károsító hatásokkal és jelentős gyógyszerkölcsönhatásokkal számolni. Azt tanácsoljuk, hogy a C-vitamin lehetőleg természetes formában fogyasztva kerüljön a szervezetbe, így tudja hatását a legoptimálisabban kifejteni és ebben az esetben nem kell számolni a nagy dózisú mesterséges vitamin okozta káros következményekkel.

C-vitamin és dohányzás

Dohányosok számára kiemelten fontos ennek a vitaminnak a rendszeres szedése, mert a dohányzás megnehezíti a bevitt C-vitamin felszívódását a szervezetben, valamint a bejuttatott káros anyagokat is közömbösíti. Kutatások alapján egy cigaretta elszívása 25-150 mg C-vitamint képes tönkretenni. Így könnyű kiszámolni, hogy a napi minimum egy dohányzó számára legalább 500 mg C-vitamin, de inkább ajánlott a napi 1000-2000 mg bevitele.

A mértéktelen C-vitamin fogyasztás veszélyeiről

Az aszkorbinsav ezen kívül támogatja a szervezetben a vas felszívódását és hasznosulását, természetes enyhe hashajtó hatása van és védelmet nyújt a szürkehályog ellen is. Csökkenti a vér koleszterin szintjét is, így jelentősen csökkenti a szívinfarktus és a szívkoszorúér-betegségek kockázatát.

Az aszkorbinsav egy vízben oldódó vitamin, mely azért fontos, mert a zsíroldékony vitaminokkal szemben nem halmozódik fel a zsírszövetben, hanem a fölösleges mennyiség a vizelettel távozik, így nem lehet túladagolni.

Arra viszont oda kell figyelni, hogy a C-vitamin a szervezetben kémiai anyagokká (oxaláttá) bomlik le, és ez ürül a vizelettel. A vesekövek háromnegyede kalcium-oxalátból áll, így emiatt mégiscsak gátat kell szabni a mértéktelen C-vitamin fogyasztásnak, mely napjainkban nagyon elterjedt.

Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

Forrás: WEBBeteg